• főoldal
• tárgyak, történetek
• a hónap műtárgya
• 
• történet
• gyűjtemények
  • néprajz
  • régészet
  • természetrajz
  • foto- és filmtár
  • könyvtár
    • elektronikus könyvtár
    • újsággyűjteményeink
• műtárgyaink
  • természetrajz
  • régészet
  • történelem
  • néprajz
  • könyvtár
  • képzőművészet
• külső egységek
  • Gyárfás Jenő Képtár, Sepsiszentgyörgy
  • Incze László Céhtörténeti Múzeum, Kézdivásárhely
  • Haszmann Pál Múzeum, Csernáton
  • Csángó Néprajzi Múzeum, Zabola
  • Erdővidék Múzeuma, Barót
  • Magma kiállítótér, Sepsiszentgyörgy
• alapítvány
• munkatársak
• 
• kiállítások
  • Székely Nemzeti Múzeum
    • állandó kiállítások
    • időszakos kiállítások
  • Gyárfás Jenő Képtár
    • állandó kiállítások
    • időszakos kiállítások
    • archívum
  • Magma kiállítótér
  • Incze László Céhtörténeti Múzeum, Kézdivásárhely
  • Csernátoni Haszmann Pál Múzeum
  • Csángó Néprajzi Múzeum, Zabola
• kiadványok
  • könyvek, periodikák
  • katalógusok
  • ismertetők, szórólapok
  • digitális kiadványok
  • bibliográfia
• múzeumi hírek
• események
• múzeumpedagógia
  • aktuális
  • iskoláknak
  • családoknak
  • memóriajáték lepkefotókkal
• 
• nyitvatartás
• könyvesbolt
• vendégkönyv
• 
• partnereink

A negyedik legkorábbi magyar irodalmi mű és a Székely Nemzeti Múzeum

Tatros városa (Tatro) a Regnum (és Erdély) délkeleti kapujában; a Szerémség a Duna–Dráva–Száva közén; Buda a Duna mentén; Nagyszombat (Tir[n]avia) a Kisalföldön (B. Wapowsky [?] térképe M. Beneventano Ptolemaiosából, Róma, 1505; részlet)

Budai részlet, a zsoltárok másolásának idején
(Schedel, Hartmann – Volgemuth, Michael:
Liber chronicarum, Nürnberg, 1493)

Az Apor-kódex elülső kötéstáblája, belülről, rajta
Apor Péter neve és a bejegyzés az adományozó Apor Zsuzsánnáról,
valamint a több mint felerészben megsemmisült könyv első ívcsonkja
az 1942. évi hasonmás kiadás alapján

Az Apor-kódex első épen maradt oldala a megelőző utolsó ívcsonkkal
(ugyanonnan – a kódex jelenlegi állapota nem teszi lehetővé kiállítását)

2

E könyö megvégeztetett Németi Györgynek Hensel Emre fiának keze miatt Moldovában Tatros városában Úr születésének ezernégyszázhatvanhatod esztendeiben

A Müncheni-kódex öröknaptára és a másoló keltezése

4. „Huszita” Biblia (1416–1436 közötti fordítás) – az első magyar (és inkább ferences) bibliafordítás (három kódexben maradtak fenn részei, 15. századi másolatban: a Bécsi-kódex és a Müncheni-kódex ma szintén az Országos Széchényi Könyvtár, az Apor-kódex a Székely Nemzeti Múzeum kincse; fent balról jobbra)

3. Jókai-kódex (első nevén Ehrenfeld-kódex, 1372–1400 közötti eredetiről 1448 táján másolták) – az első magyar nyelvű könyv (Assisi Szent Ferenc életéről és legendáiról; Országos Széchényi Könyvtár, Budapest; lent jobbra)

2. Ómagyar Mária-siralom (1300 körüli) – az első magyar nyelvű költemény (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest; lent középen)

1. Halotti Beszéd és Könyörgés (1192–1195) – az első magyar nyelvű egyházi irodalmi alkotás (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest; lent balra)

A fennmaradt legkorábbi magyar irodalmi művek

3

A Tebenned bíztunk... az Apor-kódex
1942. évi hasonmás kiadásban

A Tebenned bíztunk... első magyar fordítása
az Apor-kódex 1881-es első kiadásában

 A Képes Krónika ismert iniciáléjában a kódexmásoló
valójában a Teremtés Könyvét író Mózest ábrázolja

Mojzesnek isten embereknek imádsága Másként Szombati énekletnek dicsérete ps LXXXIX
URam bizodalm löttél münekönk nemzetekből nemzetekbe
Mi előtt hegyek lennének avagy alkottatnék föld és világ öröktől fogván örökiglen te vagy isten
...
Mert ezer esztendők te személednek előttö: miként a tegnapi nap ki el múlt, És őrizet
éjjel
... meg fogyatkoztonk te haragodban: és te hirtelenkedetedben meg háboroltonk
...
Tekénts te szolgáidra és te művelkedetidre: és visellyed ő fiait ...
és mü kezeinknek munkáját visellyed

89 Oratio Moysi hominis Dei.
 Domine, refugium factus es nobis a generatione in generationem.
Priusquam montes fierent, aut formaretur terra et orbis a saeculo et usque in saeculum tu es Deus.
...
Quoniam mille anni ante oculos tuos tanquam dies hesterna, quae praeteriit, et custodia in nocte
... defecimus in ira tua et in furore tuo turbati sumus
...
Respice in servos tuos et in opera tua et dirige filios eorum ...
et opus manuum nostrarum dirige

A Tebenned bíztunk… az Apor-kódexben és a Vulgatában (részletek)

A 90. (a Vulgata szerint 89.) zsoltár
Szenczi Molnár Albert fordításában
(Jansonius-kiadás, 1645)

Magasztallak Uram, felemeltél engem,
Nem hagytad, nem türted más rabjává
lennem,
Óh Uram, Istenem, hozzád kiáltottam,
Könyörültél rajtam.

(Móricz Zsigmond)

A Zsoltárok könyve meghatározó szerepű nemcsak
Balassitól József Attiláig a magyar irodalom,
de a világirodalom fejlődésében is

Bizet d’Annonay, Ch.-E.: Csendélet könyvekkel
(részlet), 17. század

*

Szakirodalom

Apor-kódex (Codices Hungarici II.), Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár [valójában a Pázmány Péter Tudományegyetem Magyarságtudományi Intézete, Bp.], 1942

Balázs György: Magyarok. Egy európai nemzet születése (Szelényi Károly fotóival), Novotrade, Budapest, 1990

Georges, Jean: Az írás, az emberiség emlékezete, Park kiadó, h.n., é.n.

Jakab László – Kiss Antal: Az Apor-kódex ábécérendes adattára, Debrecen, 1997

Képes Krónika (Hasonmás kiadás), Magyar Helikon Könyvkiadó, Budapest, 1964

Képes magyar irodalomtörténet (szerk. Beöthy Zsolt), 2. kiad., Budapest, 1899

Magyar bibliafordítások Hunyadi János korától Pázmány Péter századáig (vál. stb. Nemeskürty István), Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990

Molnár József – Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek (2. kiadás), Tankönyvkiadó, Budapest, 1977

Rajsli Ilona: Az Apor-kódex szótára. Délvidéki nyelvemlékeink II., Betli, Budapest, 1996

Régi magyar codexek és nyomtatványok. Nyelvemléktár VIII. (közl. Volf György), MTA, Budapest, 1881

Szathmári Tibor: Descriptio Hungariae. Magyarország és Erdély nyomtatott térképei, 1477–1600, Fusignano, 1987

Tánczos Vilmos: Keletnek megnyílt kapuja. Néprajzi esszék, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1996

Változatok a történelemre. Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia XIV., szerk. Erdei Gyöngyi – Nagy Balázs), Budapesti Történeti Múzeum – ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszék, Budapest, é.n. (2004)

*

Bokor Piroska, Gyenge Gabriella, Oláh József, Prezsmer Emese, Sztáncsuj Sándor József, Tamás Tünde és Tiboldi Zoltán segítségét köszönjük