 |
 2008. 04. 30.„Naptol virit, naptol hervad a rózsa” - Feliratos falvédők |
„Férjem uram itthon légy, itthon nem csíp meg a légy. Nincs nagyobb földi boldogság, mint a szerelemből kötött házasság” - hallhattuk a falvédőidézeteket dr. Keszeg Vilmos kolozsvári egyetemi tanártól, aki a Székely Nemzeti Múzeumban szerda délután megnyílt „Naptól virít, naptól hervad a rózsa”- feliratos falvédők című kiállítás előtt mesélt a közönségnek a falat óvó textilek történetéről.
A jelenlévők megtudhatták, hogy a falvédő a lakáskultúra egyik legelső darabja volt, tehát a távoli középkortól kezdve nyomon tudjuk követni az alakulását: festett deszka, gyapjú és textilalakban is létezett. Az a fajta falvédő, amiből most a Múzeum kiállítást rendezett, a 19. század végén jelent meg:1871-ben egy bécsi iparművész „feltalálta” a falvédőt, és néhány mintát közzétett egy divatlapban. A javaslata futótűzként terjedt szét Európában, amihez az is hozzájárult, hogy olcsó volt és könnyen, kevés munkával lehetett elkészíteni. Szintén a 19. század végén vezették ki a füstöt a paraszti lakásokból, s ezzel megjelent a tisztaság eszméje is. No és hogyan lehetne megóvni a fal fehérségét? Természetesen egy falvédővel!
Bécsből indult el tehát a feliratos falvédő, onnan került a magyar nagyvárosokba, s innen - az értelmiség közvetítésével - az erdélyi falvakba. Tehát a falusi világba már egy távoli nagyváros idegen ideálját szivárogtatta be.
A falvédő különböző mintaképeket vitt be a mindennapi életbe, s újrafogalmazta többek közt a családeszményt is. Ismeretes, hogy a régi időkben a paraszti társadalomban ritkán kötöttek szerelemből házasságot. Így nem nehéz kitalálni, hogy amikor egy nő feltette a falra a „Nincs nagyobb boldogság, mint a szerelemből kötött házasság” című falvédőt, ez kifejezte vágyát a szerelmi házasság iránt is. Sokszor tehát ami hiányzott az életből, az került fel a falvédőre, s a textil így az idillt jelenítette meg a valóság sivárságával szemben.
Az előadásból kiderült, hogy a falvédőn végre megszólalhattak az asszonyok is a férfiak uralta világban, de a tértagoló szerepe szintén jelentős volt: ebben az időben a paraszti lakásban is szétvált ugyanis a munkatér és az élettér, s a falvédő kijelölte azt is, hol lehetett a helye a mosakodásnak vagy épp az étkezésnek. Érdemes megfigyelni, hogy a legtöbb falvédőn a kétalakos jelenet a jellemző. Bár ebben a korban még három generáció élt együtt egy házban, a falvédőkön mégis szinte csak a férfi és a nő alakja jelenik meg: a falon az intimitást semmi sem zavarja meg. Gyermekeket is ritkán ábrázolnak, mint ahogy a tágabb családi kapcsolatok sem dominálnak a falvédőkön.
Dr. Keszeg Vilmos időnként hangos kacajt kiváltó előadása után a közönség felsétált a Múzeum ’56-os termébe, ahol régi mosdótállal, bútorokkal, különböző tematikájú falvédőkkel, de még egy árnyékszékkel is találkozhatott; ez utóbbi ugyanis a tökéletes példa arra, hogyan szorult ki az évek során a falvédő a lakásokból. Akit érdekel a feliratos falvédők máig ható bája, a Székely Nemzeti Múzeum ’56-os termében május 20-ig megtekintheti a kiállítást.
Kinda István és Szőcsné Gazda Enikő kurátorok a kiállítás megnyitóján.
Fotó: Sánta István
A feliratos falvédők a tisztálkodás fontosságára is felhívták a figyelmet.
Fotó: Sánta István
A falvédők mellett korabeli bútorokat is megcsodálhatunk a kiállításon.
Fotó: Sánta István
Aki a megnyitóra nem tudott eljönni, május 20-ig még megtekintheti a kiállítást.
Fotó: Sánta István
Dr. Keszeg Vilmos tartott előadást a kiállítás megnyitója előtt.
Fotó: Sánta István
Dr. Keszeg Vilmos a falvédő történetéről mesélt.
Fotó: Sánta István
A dr. Keszeg Vilmos előadásával nyíló időszaki
kiállításunk rendhagyó múzeumi témaként a népi kultúra és a néprajzi érdeklődés
határmezsgyéjén lévő feliratos falvédőkből mutat be érdekes válogatást,
virágkoruk hangulatát egy 1960-as évekbeli polgári konyha berendezése által
hozza közelebb látogatóinkhoz.
Tisztelettel meghívjuk Önt és kedves
családját a 2008. április 30-án, szerdán 17.30-tól kezdődő kiállításunk
előadással egybekötött megnyitójára. Előadónk dr. Keszeg Vilmos professzor, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének vezetője.
A népi és mesterséges, paraszti és polgári, falusi és városi kultúra jegyeit ötvöző falvédők divatja a 20. század első felében háziasszonyok ezreit ültette a kézimunka mellé, és egy sajátos esztétikai igény jegyében a városok és falvak lakásbelsőit egységes ízlésvilághoz alakította. Akár népművészeti teljesítménynek véljük, akár mesterkélt alkotásként a giccs közé soroljuk és megmosolyogjuk naiv megformáltságukat és jámbor felirataikat, nem feledhetjük, hogy a falvédők pár évtizede még elmaradhatatlan dísztárgyként szüleink, nagyszüleink hajlékait otthonná varázsolták.
Az első falvédők a középkori főúri szobákban jelentek meg, fa, bőr, nád, gyékény, textília felhasználásával készültek. Jóval későbbiek a fehér vászonra előrajzolt és színes fonállal kivarrt szöveges változatok, amelyek a 19. század második felében német hatásra, mintakönyvek alapján terjedtek el és váltak egyre népszerűbbé Nyugat-Európában, előbb a polgári otthonok, majd a városi munkások körében. A társadalom alsóbb rétegeiben való divatszerű elterjedésüket a megjelenített tematikák életszerűsége és az alacsony előállítási költség is magyarázza.
A textilfalvédők a 20. század elejére az erdélyi és székelyföldi polgári és paraszti lakáskultúrának is állandó darabjaivá és közkedvelt dísztárgyaivá váltak. Kivarrt falvédők elsősorban a lakás azon részeire kerültek, ahol a fal, illetve a lakók ruházata fokozottabban ki volt téve a piszkolódásnak. A lakótér funkcionális alapú felosztásával, a főzésre elkülönített konyha, az étel családi körben történő elfogyasztásának helyszíneként elválasztott ebédlő, valamint a hálószoba kialakításával a díszítésre alkalmazott falvédők tematikája is az adott helyiség szerepéhez idomult, és elsődleges védő szerepénél hamarosan hangsúlyosabbá vált díszítő funkciója. Érdekes módon amint a lakástextília az odafigyelő kézimunka során lakásdíszítő elemmé alakult, indokolttá vált a falvédővel borított felületek óvatosabb, kíméletesebb használata is.
A vásárokon árusított, egységesen kidolgozott naiv mintagyűjtemény alapján előre megrajzolt és feliratozott falvédők megtervezettsége az egyéni, szabad alkotásnak szabott gátat. Bár jellegzetesen népieskedő tematikájúak, a tömegek számára árusított szabványsorozatok elfordulást jelentettek a klasszikus népi kultúra és folklór esztétikai igényességétől. Motívumviláguk és felirataik igen változatos megfogalmazásban fejezték ki a kor idealizált életszemléletét, annak a tökéletes világnak a képét, amely után a falvédőt használó városi és falusi, gyárban vagy mezőn dolgozó társadalom csupán áhítozhatott. Ebből a nosztalgiázó, idealista világszemléletből fakadóan a falvédők felmutatják az idilli családképet, a jól elhatárolt női és férfi szerepeket, és gyakran a családhoz, kedveshez, munkához, pénzhez fűződő intelmeket fogalmaznak meg, erkölcsi és vallási szentenciákat hirdetnek. A feliratos falvédők szentimentális világában a konyhába száműzött háziasszony tiszta, dolgos, a kereső férj „csak a vizet issza”, szabadidejét a családdal tölti, a fiatalok szerelmesek, az egymástól elszakítottak hűségesek, a társ nélküli egyedüllét csupa szenvedés és mélabú, az otthontól elszakítottak szülőfalujukba vágyódnak, a múlt keserű és a jövő reményteli, a haza dicsőséges.
Kiállításunkkal nem a feliratos falvédők kulturális értékét vagy műkincs jellegét kívánjuk kiemelni, inkább arra szeretnénk figyelmeztetni, hogy a díszített-varrott lakástextíliák a 20. század közepi populáris kultúra beszédes tárgyi emlékeiként hű lenyomatai annak az időszaknak, amelyből múzeumaink kevés tárggyal rendelkeznek. A feliratos falvédők virágkorát a kulturális és tárgyi világ bemutatásával, a polgárosodó falusi életforma felidézésével kívánjuk közelebb hozni látogatóinkhoz. Hangulatos, emlékidéző az 1950–1960-as évek polgári ízlésvilágot tükröző konyhája, amelyben a nemrég felszerelt villanyégő mellől a spórlás miatt és az áramkiesések lehetőségével számolva még sokáig nem távolítják el a szegen függő petróleumlámpát, s ugyanilyen jól megférnek egymás mellett a századforduló hagyományosabb tárgyai és az iparosodás tömegek számára is hozzáférhető újabb vívmányai. A kivarrt fésű- és kefetartók, a zománcos takaréktűzhely, a lábas tartóba illesztett mosdótál, az ágy és az asztal fölé szegezett feliratos falvédők a kor emberének örömtől és bánattól áthatott életét, törekvéseit és romantikus vágyait mesélik el.
A Szent György Napok rendezvényeinek sorába illeszkedő kiállítás 2008. április 30. és 2008. május 20. között lesz látogatható.
2023.09.30A László Kálmán Gombászegyesület, a Kónya Ádám Művelődési Ház és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében szeptember 30-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak a Kónya Ádám Művelődési Házban, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2023.09.07Szeptember 7-én, csütörtökön 18 órától újabb időszakos kiállítása nyílik a Székely Nemzeti Múzeumnak az intézmény ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban. [ részletek ]
2023.08.26A Székely Nemzeti Múzeum Árnyalatok című kiállításának záróeseményeként augusztus 26-án, szombaton Páll Etelka szövő, növényi festő és Borbély Izabella selyemfestő vezetésével újabb műhelymunkát tartunk felnőttek számára. [ részletek ]
2023.07.22A Székely Nemzeti Múzeum Árnyalatok című kiállításához kapcsolódóan 2023. július 22-re, szombatra Páll Etelka, szövő, növényi festő és Borbély Izabella, selyemfestő vezetésével műhelymunkát hirdetünk olyan felnőttek számára, akik a növényi festés, mintázás rejtelmeibe szeretnének betekintést nyerni. [ részletek ]
2023.06.24A Székely Nemzeti Múzeum 2023. június 24-én, szombaton 19 órakor újabb időszakos kiállítását nyitja a Lábasházban. [ részletek ]
2023.06.24A Székely Nemzeti Múzeum idén június 24-én, szombaton, a színek és fények jegyében szervezi meg hagyományos családi napját, a Múzeumok Éjszakáját. [ részletek ]
2023.05.22A Székely Nemzeti Múzeumnak 1912 óta otthont adó, Kós Károly által tervezett monumentális múzeumépülete 2023-ra teljesen megújult. [ részletek ]
2023.05.152023. május 15-én, hétfőn 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban megemlékeznek László Attila geológusról. [ részletek ]
2023.05.18Május 18-a 1977 óta a közgyűjtemények ünnepe, a múzeumok világnapja, mely alkalomból a Székely Nemzeti Múzeum különleges meglepetéssel készül. [ részletek ]
2023.05.042023. május 4-én, csütörtökön 17 órától nyílik a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában Hugyecsek Balázs szentendrei képzőművész, restaurátor Gyufával kaszálunk című kiállítása. [ részletek ]
2023.04.21A Székely Nemzeti Múzeumnak a Lábasházban lévő ideiglenes kiállítóterében április 21-én, pénteken 17 órától a László Ferenc: Táj és tudomány. Válogatott írások a Székelyföld régészete és a művelődéstörténet köréből című kötet bemutatására kerül sor. [ részletek ]
2023.03.23Március 23-án, csütörtökön 17 órától, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában nyílik Nemes András Csaba szobrász és Vajna László K. festőművész Emberközelben című kiállítása.[ részletek ]
2023.03.13A Székely Nemzeti Múzeum felújított, Kós Károly által tervezett ikonikus múzeumépületének ez év novemberi megnyitása után az intézmény első, új szemléleti és módszertani alapokra helyezett kiállításai várják majd a látogatókat.[ részletek ]
2023.03.14Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi bicentenárium alkalmából a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Petőfi emlékezete és az 1848-as ereklyék Háromszéken című kiállítását nyitja 2023. március 14-én, kedden 18 órától, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban.[ részletek ]
2023.02.28Az „Ez sör! A sernevelőtől sörgyárig” című vándorkiállításunk hamarosan tovább utazik Sepsiszentgyörgyről.[ részletek ]
2023.02.23Február utolsó csütörtöki délutánján, 23-án 17 órától nyitjuk következő, ezúttal néprajzi témájú kamarakiállításunkat a Lábasház földszinti termében.[ részletek ]
2023.01.31Éltes Barna Székely Nemzeti Múzeum udvarán újonnan felállított alkotásának margójára[ részletek ]
2023.01.192023. január 19-én, csütörtökön nyílik a Székely Nemzeti Múzeum legújabb kiállítása az intézmény ideiglenes kiállítóhelyéül szolgáló Lábasház Pincegalériájában.[ részletek ]
2022.11.24A Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasház Pincegalériájában nyílik Mara Kinga Villő magyarországi festőművész Tizenöt stáció című kiállítása 2022. november 24-én, csütörtökön 17 órától. [ részletek ]
2022.11.10Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig címmel nyílik történelmi kiállítás a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban 2022. november 10-én, csütörtökön 18 órától. [ részletek ]