Csángó Néprajzi Múzeum, Zabola
A magyarok az utóbbi hét évszázadban folyamatosan telepedtek át a
Kárpát-medencéből Moldvába, ahol egészen napjainkig megőrizték a magyar,
valamint az európai kultúra számos archaikus elemét és rétegét. Európában ritka
az ilyen népcsoport, mely részleteiben középkorias nyelvváltozatot beszél.
A moldvai csángók által lakott falvakban az utóbbi évtizedekben
felgyorsult a nyelv-, a kultúra- és az identitásváltás. Az 1989-es romániai
politikai változások után a moldvai lakosság előtt hirtelen megnyíltak a
korábban átjárhatatlan államhatárok, éppen ezért a nyugat-európai országok felé
irányuló tömeges munkamigráció felgyorsította a globalizációt ebben a térségben
is. Míg a polgárosodással járó kultúraváltás a Kárpát-medencében élő magyar
közösségekben viszonylag hosszabb idő alatt bontakozott ki, addig a
modernizációs folyamatok Moldvában gyors akkulturációt eredményeztek az utóbbi
egy-két évtized alatt.
Mivel a régi tárgyak forgalmazásával foglalkozó
nemzetközi kereskedőhálózat is elérte ezt a régiót, a csencselők napjainkban
rendszeresen kifosztják a csángó falvakat. Tekintettel arra, hogy az állami
intézmények nem érdekeltek a moldvai magyarság tárgyi és szellemi kultúrájának
elfogulatlan összegyűjtésében, valamint múzeumi reprezentálásában, sürgetővé
vált más, alternatív megoldások keresése.
A kolozsvári Babeş-Bolyai
Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke háttérintézményével, a
Kriza János Néprajzi Társasággal együtt 1991-től rendszeres terepkutatásokat
folytatott a moldvai magyar közösségekben. A közel másfél évtizede folyó
jelenkutatás eredményeképpen számos hazai és nemzetközi szakmai konferencián
elhangzott előadás, jól dokumentált kiadvány és kiállítás hívta fel a figyelmet
a csángó falvakban zajló asszimilációs és akkulturációs folyamatokra. Mivel a
moldvai magyar településeken napjainkban is intoleranciát gerjesztenek, e
bizonytalan közegben bázisgyűjtemény és múzeum létrehozását nem tartottuk
tanácsosnak.
A Kriza János Néprajzi Társaság 2001-ben a székelyföldi
Zabolán Csángó Múzeum alapítását kezdeményezte. Választásunk azért esett erre a
településre, mivel ez a helység az Erdélyt Moldvától elválasztó Keleti-Kárpátok
lábainál, az Ojtozi-szoros szomszédságában fekszik, s az itteni tájház keretében
már 1974-től jelentős, csángó falvakból származó tárgyi gyűjtemény jött létre. A
látogatók a zabolai tájházban megtekinthetik a helybéli lakáskultúra elemeit,
székely és román népviseleteket, kerámiatárgyakat, valamint különböző, privát
lakásokban megőrzött történelmi ábrázolásokat. 
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (Budapest) az új múzeum
alapítását és infrastrukturális kiépítését 2001-től jelentős anyagiakkal
támogatta. Az új hajlék alapkövét 2002. április 16-án helyezték el a zabolai
tájház telkén. A magyar kulturális tárca, a Magyar Néprajzi Társaság, valamint
különböző magánszemélyek jelentős támogatásával 2003 nyarán elkészült az állandó
kiállítások számára egy olyan csűrszerű épület, mely a moldvai és a háromszéki
népi építkezés formai megoldásait egyesíti. Mellette még egy olyan kisebb
hajlékot is sikerült felépíteni családi források segítségével, melyben korszerű
mosdókat, irodahelyiségeket és vendégszobákat alakítottunk ki.
A kolozsvári
Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia tanszékének tanárai
és hallgatói a felsorolt ingatlanokban 2003 nyarán berendezték az új intézmény
első állandó kiállítását, melyet a Nemzeti Kulturális Alapprogram (Budapest)
támogatott jelentős összeggel. Az épület csarnokában gazdag fénykép- és
térképanyag mutatja be a moldvai magyar falvak településszerkezetét, valamint
hagyományos építészetét.
A látogatók a földszinten egy gorzafalvi fazekas
család műhelyét, lakószobáját, kerámiatermékeit, egy pusztinai öregasszony
hálóját (kilért), valamint egy olyan lészpedi ház tisztaszobáját tekinthetik
meg, melynek tárgyi környezetében lakott Kallós Zoltán folklorista az 1950-es
években.
Az enteriőrök fölötti emeleti galérián megismerkedhetnek a
moldvai csángó-magyar emberek életútjával, a születéstől a halálig terjedő
szakrális életével, népi vallásosságával, magyar nyelvű nyomtatott meg kézzel
írott imádságos és énekes könyveivel, ünnepi viseletével, valamint hagyományos
textilkultúrájával.
A sepsiszentgyörgyi Cova-Print kft. készítette a
dokumentumfényképek nagyítását, míg a tárgyak Pozsony Ferenc által már korábban
megvásárolt magángyűjteményből származnak. A kiállítás anyagát Atzél Endre,
Csoma Gergely, Domokos Mária, Gazda József, Harangozó Imre, Hegyeli Attila,
Nyisztor Tinka, Perka Mihály és Margit, Tánczos Vilmos, Tötszegi András és
Tekla, Turlui Bogdan, valamint Vargyas Gábor és neje
gyarapította. 
A moldvai csángó-magyarok hagyományos népművészetét bemutató első állandó
kiállítást 2003. szeptember 14-én, a zabolai római katolikus közösség búcsús
napján nyitottuk meg, mivel a moldvai magyarok jelentős anyagi támogatásával
felépített helybéli, zabolai római katolikus templomot 1862-ben éppen a
Szentkereszt felmagasztalásának tiszteletére szentelték fel. A búcsús szentmisét
Tamás József csíkszeredai segédpüspök celebrálta, majd utána került sor a
kiállítás megnyitására a tájház udvarán. Az ünnepi eseményen résztvevőket
köszöntötte Zabola község polgármestere, majd beszédet tartott a Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériuma külkapcsolatokért felelős helyettes
államtitkára, a Román Kulturális Minisztérium küldötte, az Erdélyi Magyar
Közművelődési Egyesület elnöke, a Moldvai Csángó-Magyarok Szövetségének
alelnöke, a pusztinai Szent István Király Egyesület elnöke. Tamás József
csíkszeredai segédpüspök Bartalus Zoltán helybéli plébánossal együtt
megszentelte az épületet.
Az új létesítmény hosszú távú működtetését,
ingatlanjainak és tárgyállományának kezelését, valamint a hivatalos akkreditáció
elnyerését a 2004-ben hivatalosan bejegyzett Pro Museum Egyesület
(Zabola) biztosítja. Mivel a román kulturális tárca küldötte már az avató
ünnepségen jelezte, hogy a létesítményt minél gyorsabban be kell tagolni a hazai
múzeumi rendszerbe, az egyesület 2004-ben szerződést kötött a Székely Nemzeti
Múzeummal (Sepsiszentgyörgy), melynek alapján a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum a
nagy múltú székelyföldi intézmény külső részlegeként fog működni. Mivel a
megállapodást elfogadta Kovászna Megye Tanácsa is, mely a Székely Nemzeti Múzeum
fenntartója, 2005. március 21-én a zabolai részleg élére kinevezetek egy fiatal
néprajz-magyar szakos muzeológust. Ugyanakkor Zabola község helyi tanácsa is
hozzájárul folyamatosan az intézmény hosszabb távú működtetéséhez.
Az
első állandó kiállítás megnyitása után a Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériuma, a Communitas Alapítvány, az Illyés Közalapítvány, a Kriza János
Néprajzi Társaság, a Néprajzi Múzeum és a Nemzeti Múzeum, valamint számos
magánszemély tovább támogatta az intézmény infrastrukturális és gyűjteményi
gyarapítását.
A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és
Antropológia tanszékének tanárai és diákjai a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum
szakszerű berendezésében már 2003-től cselekvő részt vállaltak.
2005–2006-ban sikerült beleltározni, leírni és lefényképezni a gyűjtemény
tárgyállományának jelentős részét. Ugyanakkor megkezdődött a múzeum
kéziratainak, fényképeinek és könyvállagának feldolgozása is.
A
közeljövőben a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban fogjuk elhelyezni a Csángó
Adattárat is, melyet jelenleg a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári
székházában tárolunk és folyamatosan gyarapítunk. Ez az archívum tartalmazza a
csángókkal kapcsolatos legfontosabb kéziratos és nyomtatott dokumentumokat,
fényképeket, filmeket, kiadványokat, tehát hangzó és vizuális anyagokat,
valamint a Moldvában folyó jelenkutatás anyagait.
A zabolai intézményben a
kolozsvári egyetem magyar-néprajz szakos hallgatói tanáraik irányításával
múzeumi gyakorlatokon vesznek részt, ugyanott évente sor kerül a fiatal
néprajzosok szakmai konferenciájára is. A jelentős számú látogatót vonzó
létesítményben a jövőben néprajzi szemináriumokat szervezünk a moldvai magyarság
hagyományos kultúrájával, társadalmával és történetével kapcsolatban.
dr. Pozsony Ferenc egyetemi professzor
Csángó Néprajzi Múzeum
Pro Museum Egyesület (Zabola)
527195
Zăbala / Zabola, str. Gării / Vasút, nr. 789. România
Telefon / fax:
0040-267-375-566
E-mail: csangomuzeum@gmail.com
http://www.csangomuzeum.ro/
2023.09.30
2023.09.07
2023.08.26
2023.07.22
2023.06.24
2023.06.24
2023.05.22
2023.05.15
2023.05.18
2023.05.04
2023.04.21
2023.03.23
2023.03.13
2023.03.14
2023.02.28
2023.02.23
2023.01.31
2023.01.19
2022.11.24
2022.11.10