|
 2009.01.27 - 2009.02.27Hadik Gyula szobrászművész kiállítása |
Hadik Gyula budapesti szobrászművész alkotásait mutatták be a Székely Nemzeti Múzeumban
Rejtőzködő Ady-szemek, a Magyar Nemzet apróhirdetéseire rajzolt Michelangelo- és a keresztrejtvényből kiemelkedő Gulácsy-fej, örök mozdulatlanságba kényszerített, kuporgó fehér márványalak, szoborvázlatok, majd a megvalósult alkotás fából, önarcképek és önkarikatúrák sokasága… a felsorolást hosszú-hosszú ideig lehetne folytatni, ám érdemesebb magukat a szobrokat, érméket, rajzokat megnézni a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban február 27-ig látható, Hadik Gyula budapesti szobrászművész alkotásait bemutató kiállításon.
„Valamikor az izmusok robbanásakor mondta Picasso, hogy én nem a természetet ábrázolom, hanem magam is igyekszem úgy dolgozni, mint a természet”- kezdte megnyitóbeszédét Vargha Mihály szobrászművész, a múzeum igazgatója. „Magam is a nagy művész szavait adnám e kiállítás mottójának - folytatta-, hiszen egy olyan szobrász alkotásait – térplasztikáit, festménybe átmenő rajzait, kisplasztikáit, érméit – láthatjuk, aki a nagy izmusok, művészeti áramlatok közepette sem felejtett el befelé figyelni: a finom, művészi humánum, érezzük, oly természetességgel árad ezekből a művekből, mint ahogy mi, többiek a levegőt vesszük.”
Amikor Benczédi Sándor építész jóvoltából Hadik Gyula katalógusa Vargha Mihály kezébe került, s felmerült, hol is kellene ezeket a műveket bemutatni, rögtön a Tolerancia terem jutott az igazgató eszébe, nem a Gyárfás Jenő Képtár, hiszen a munkáknak az archaizmusa, a visszafogott, erős tömbszerűsége ide való. A szakrális térbe, ha úgy tetszik. „Ha megnézik Hadik Gyula corpusait, országalapító Szent István-szobrát, akkor rögtön asszociálnak a szentélyben lévő, csodálatos, 18. századi oltárképre. S ha átmegyünk a Lovagterem robusztus kőoszlopai és árkádjai alatt, úgy érezzük, mintha mindig is ott álltak volna ezek a kőből, fából, nemes egyszerűséggel, visszafogottsággal, de emberi melegséggel megformált szobrok”- fejtegette választásának okát Vargha Mihály.
Az igazgató kiemelte, hogy Hadik Andrásnak, a kiállítás kurátorának külön gondja volt rá, hogy édesapja minden periódusából mutasson be műveket, a kezdeti munkáktól az egészen frissekig. „És meglepő, hogy ezek a munkák között, ha nem nézzük a dátumot, milyen erős a koherencia. Hogy mennyire egy tőről, egy lélegzetről fakadnak”- mondta Vargha Mihály, majd így folytatta: „engem talán Hadik András Szent István-szobra ragadott meg a legjobban. Mivel néhány évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgy városának felkérésére magam is készíthettem egyet, külön tanulság volt most látni, hogyan lehet ennyire egyszerűen és szuggesztíven megragadni ezt a figurát. S bevallom őszintén, kicsit pironkodva is állok ez előtt a mű előtt.”
„A művészet nem verseny. Mindenki a magáét csinálja, s aszerint lesz jó, hogy ő mit tud hozzátenni saját magából. Sohasem az a lényeg, hogy a másikat legyőzze”- válaszolt a meghívott.
A kérdésre, miszerint az önkormányzatok mennyire fogadják be az ilyen stilizált, a szakma által tisztelt és megbecsült műveket, a válasz egyszerű volt: semennyire. „Kicsit művészetellenes világban élünk, de örülök, hogy a múzeumban most is szép számban vannak érdeklődők. Mert ha akár csak egy-két embernek is kedvére tudunk tenni, már érdemes volt alkotni”- zárta gondolatmenetét az idős művész.
A kiállítás 2009. február 27-ig tekinthető meg a Székely Nemzeti Múzeumban.
„Zárt tömbök nyíltsága” - Hadik Gyula szobrászművész kiállítása a Székely Nemzeti Múzeumban
Hadik Gyula szobrászművész kiállításának megnyitójára invitáljuk a kedves közönséget 2009. január 27-én, kedden este 7 órakor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia termébe. A kiállított szobrokat, érmeket, rajzokat az intézmény igazgatója, Vargha Mihály szobrászművész méltatja, az eseményt Hadik Gyula és fia, Hadik András művészettörténész is megtiszteli jelenlétével.
A megnyitón múzeumpedagógiai foglalkozással várjuk a gyerekeket.
A kiállítás február 27-ig látható.
„Hadik Gyula plasztikáit, plasztikai világát egyszerre hatja át a fenségesség és a közvetlenség, az emelkedett ünnepélyesség és a köznapiság: hősei, szoborszereplői mély, meleg emberi érzésekkel átitatott, esendő, de méltóságukat nem vesztő, fel nem adó alakok. Lágy líra, finom irónia, humanisztikus vezérlőelv: talán ezek a Hadik-műveket éltető, az alkotások mély rétegeiben rejlő-lappangó, legfontosabb indítékok: a vérbő, a XX. század végén is kifejezésének elevenségében, hatékonyságában bizakodó – tradícióira féltőn vissza-visszapillantó – szobrászat-alkotóelemek.”
(Wehner Tibor, 1998)
Hadik Gyula
Hadik Gyula 1925. november 22-én született a délvidéki Nagykikindán. 1941-ig szerb nyelvű iskolákba jár, később Szegeden végzi gimnáziumi tanulmányait. 1946-ban beiratkozik a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet szakára. 1947-ben felvételt nyer a Budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol Kandó László rajzát, Kisfaludi Strobl Zsigmond mintázását korrigálja, két évvel később azonban eltávolítják a főiskoláról. 1950-től segédmunkásként dolgozik, ’52-ben megházasodik, felesége Nyikos Hedvig lesz. Egy évvel később megszületik fia, András. Vigh Tamás műhelyében az állami megbízások kivitelezésében segédkezik, majd Martsa István műtermében dolgozik. ’59-től többek közt a Gödöllői Királyi Kastély és a budapesti Olof Palme Ház restaurálását végzi. 1960-ban a Képzőművészeti és díszítőművészeti körök kiállításán szobrászati első díjat kap. A hatvanas években európai tanulmányutakon vesz részt, megkapja első megbízását Szekszárdon egy Ady-mellszoborra, majd ’68-ban felvételt nyer a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjába. A hetvenes-nyolcvanas években többek közt Budapesten, Szombathelyen, Törökbálinton, Svájcban állít ki. 1992-ben meghívják a tokaji művésztelepre, ahol délvidéki és szerbiai művészekkel ismerkedik meg. Azóta több szerbiai, boszniai, montenegrói, vajdasági művésztelep résztvevője. 2003-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntetik ki.
Hadik Gyula 1925. november 22-én született a délvidéki Nagykikindán. 1941-ig szerb nyelvű iskolákba jár, később Szegeden végzi gimnáziumi tanulmányait. 1946-ban beiratkozik a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet szakára. 1947-ben felvételt nyer a Budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol Kandó László rajzát, Kisfaludi Strobl Zsigmond mintázását korrigálja, két évvel később azonban eltávolítják a főiskoláról. 1950-től segédmunkásként dolgozik, ’52-ben megházasodik, felesége Nyikos Hedvig lesz. Egy évvel később megszületik fia, András. Vigh Tamás műhelyében az állami megbízások kivitelezésében segédkezik, majd Martsa István műtermében dolgozik. ’59-től többek közt a Gödöllői Királyi Kastély és a budapesti Olof Palme Ház restaurálását végzi. 1960-ban a Képzőművészeti és díszítőművészeti körök kiállításán szobrászati első díjat kap. A hatvanas években európai tanulmányutakon vesz részt, megkapja első megbízását Szekszárdon egy Ady-mellszoborra, majd ’68-ban felvételt nyer a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjába. A hetvenes-nyolcvanas években többek közt Budapesten, Szombathelyen, Törökbálinton, Svájcban állít ki. 1992-ben meghívják a tokaji művésztelepre, ahol délvidéki és szerbiai művészekkel ismerkedik meg. Azóta több szerbiai, boszniai, montenegrói, vajdasági művésztelep résztvevője. 2003-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntetik ki.
2023.09.30A László Kálmán Gombászegyesület, a Kónya Ádám Művelődési Ház és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében szeptember 30-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak a Kónya Ádám Művelődési Házban, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2023.09.07Szeptember 7-én, csütörtökön 18 órától újabb időszakos kiállítása nyílik a Székely Nemzeti Múzeumnak az intézmény ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban. [ részletek ]
2023.08.26A Székely Nemzeti Múzeum Árnyalatok című kiállításának záróeseményeként augusztus 26-án, szombaton Páll Etelka szövő, növényi festő és Borbély Izabella selyemfestő vezetésével újabb műhelymunkát tartunk felnőttek számára. [ részletek ]
2023.07.22A Székely Nemzeti Múzeum Árnyalatok című kiállításához kapcsolódóan 2023. július 22-re, szombatra Páll Etelka, szövő, növényi festő és Borbély Izabella, selyemfestő vezetésével műhelymunkát hirdetünk olyan felnőttek számára, akik a növényi festés, mintázás rejtelmeibe szeretnének betekintést nyerni. [ részletek ]
2023.06.24A Székely Nemzeti Múzeum 2023. június 24-én, szombaton 19 órakor újabb időszakos kiállítását nyitja a Lábasházban. [ részletek ]
2023.06.24A Székely Nemzeti Múzeum idén június 24-én, szombaton, a színek és fények jegyében szervezi meg hagyományos családi napját, a Múzeumok Éjszakáját. [ részletek ]
2023.05.22A Székely Nemzeti Múzeumnak 1912 óta otthont adó, Kós Károly által tervezett monumentális múzeumépülete 2023-ra teljesen megújult. [ részletek ]
2023.05.152023. május 15-én, hétfőn 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban megemlékeznek László Attila geológusról. [ részletek ]
2023.05.18Május 18-a 1977 óta a közgyűjtemények ünnepe, a múzeumok világnapja, mely alkalomból a Székely Nemzeti Múzeum különleges meglepetéssel készül. [ részletek ]
2023.05.042023. május 4-én, csütörtökön 17 órától nyílik a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában Hugyecsek Balázs szentendrei képzőművész, restaurátor Gyufával kaszálunk című kiállítása. [ részletek ]
2023.04.21A Székely Nemzeti Múzeumnak a Lábasházban lévő ideiglenes kiállítóterében április 21-én, pénteken 17 órától a László Ferenc: Táj és tudomány. Válogatott írások a Székelyföld régészete és a művelődéstörténet köréből című kötet bemutatására kerül sor. [ részletek ]
2023.03.23Március 23-án, csütörtökön 17 órától, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában nyílik Nemes András Csaba szobrász és Vajna László K. festőművész Emberközelben című kiállítása.[ részletek ]
2023.03.13A Székely Nemzeti Múzeum felújított, Kós Károly által tervezett ikonikus múzeumépületének ez év novemberi megnyitása után az intézmény első, új szemléleti és módszertani alapokra helyezett kiállításai várják majd a látogatókat.[ részletek ]
2023.03.14Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi bicentenárium alkalmából a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Petőfi emlékezete és az 1848-as ereklyék Háromszéken című kiállítását nyitja 2023. március 14-én, kedden 18 órától, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban.[ részletek ]
2023.02.28Az „Ez sör! A sernevelőtől sörgyárig” című vándorkiállításunk hamarosan tovább utazik Sepsiszentgyörgyről.[ részletek ]
2023.02.23Február utolsó csütörtöki délutánján, 23-án 17 órától nyitjuk következő, ezúttal néprajzi témájú kamarakiállításunkat a Lábasház földszinti termében.[ részletek ]
2023.01.31Éltes Barna Székely Nemzeti Múzeum udvarán újonnan felállított alkotásának margójára[ részletek ]
2023.01.192023. január 19-én, csütörtökön nyílik a Székely Nemzeti Múzeum legújabb kiállítása az intézmény ideiglenes kiállítóhelyéül szolgáló Lábasház Pincegalériájában.[ részletek ]
2022.11.24A Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasház Pincegalériájában nyílik Mara Kinga Villő magyarországi festőművész Tizenöt stáció című kiállítása 2022. november 24-én, csütörtökön 17 órától. [ részletek ]
2022.11.10Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig címmel nyílik történelmi kiállítás a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban 2022. november 10-én, csütörtökön 18 órától. [ részletek ]