 |
A Székely Nemzeti Múzeum és a moldvai magyarok kutatása, 1929-1933 |
A Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében 2007. február 28-án 17 óra kezdettel Kinda István tartott előadást Középkori örökség: társadalom és kultúra a moldvai csángóknál címmel. Kinda István néprajzkutató 2005-től a SzNM részlegeként Zabolán működő Csángó Néprajzi Múzeum muzeológusa. A moldvai csángók kutatásának programjába egyetemi tanulmányai alatt, 2001-től kapcsolódott be. Vetített képes előadásában összefoglalta a moldvai magyarság eredetét, az erre vonakozó elméleteket, ismertette a nyelv, a kultúra sajátosságait. Értekezését a törvényszegések és a középkori jellegű büntetési eljárások felvázolásával, konkrét esetek bemutatásával zárta. Erre az alkalomra a könyvtár a gyűjteményét bemutató tárlókba két jeles kutatónak, Domokos Pál Péternek és Lükő Gábornak a moldvai csángókról írott köteteit állította ki, illetve olyan dokumentumokat, amelyek felelevenítik, hogy a múzeum milyen szerepet játszott a moldvai magyarokhoz szervezett kutatóutakban.
A SZÉKELY NEMZETI MÚZEUM
ÉS A MOLDVAI
MAGYAROK
KUTATÁSA, 1929-1933
1
Térképvázlat
Domokos Pál Péter
könyvének ötödik kiadásából
DOMOKOS PÁL
PÉTER
(1901-1992)
Két évvel Bartók Béla 1927-es sepsiszentgyörgyi koncertjét követően,
bartóki indíttatásra, Domokos Pál Péter a magyar népzene első kutatója
Moldvában. A Székely Mikó Kollégium fényképezőgépével, valamint a múzeum
fonográfjával és anyagi segítségével végzi első, 1929. végi, monumentális
könyvét alapozó gyűjtőútját. Ekkor összesen 21 000 lej értékű támogatást kap a
múzeumtól moldvai kutatására – a Csíki házat 4000 lejért vásárolják meg
1934-ben. Domokos Pál Péter irodalmi munkásságának kezdete is kapcsolódik a
múzeumhoz: A csíki énekeskönyvek c. dolgozata az 1929-es jubileumi Emlékkönyvben
jelent meg (párhuzamosan a Zenei Szemlében és az Irodalomtörténeti
közleményekben közölt írásaival). Ugyancsak ő dolgozta fel az ún.
Sepsiszentgyörgyi énekeskönyv kéziratos emléket.
LÜKÕ GÁBOR
(1909-2001)
A Györffy István, Kodály és Brăiloiu támogatta Lükő Gábor
részt vesz Gusti falumunkájában és Iorga Vălenii de Munte-i
szabadegyetemén is, kulcsalakja a falukutatásban kialakuló román-magyar
kapcsolatnak. Henri H. Stahl szerint igen világos és termékeny célkitűzése az
azonos térségben élő nemzetiségek kulturális kölcsönhatásainak vizsgálata volt.
Úgy látta, hogy a román népi kultúra hívebben megőrizte az asszimilált ázsiai
hatásokat, mint az azokhoz pedig szervesebben kapcsolódó magyar. Moldvai
kutatásai tisztázták először a moldvai magyar népcsoportok közti különbséget.
Ekkor a Székely Nemzeti Múzeum a legfontosabb romániai bázisa, mely pénzeit is
közvetíti-előlegezi, de ide küldi nagyrészt időközi eredményeit is. Csutak
Vilmos háromszéki és erdővidéki településekre is kiküldte előkészületképpen.
2
Domokos Pál Péter nagy munkájának
ajánlása:
Nektek: magyaroknak. Róluk: magyarokról
A
moldvai magyarság első három
(1931-es csíksomlyói, majd 1934-es és 1941-es
kolozsvári) kiadása
Külföldről meghozatott műszaki cikkek,
elismervény a hangfelvevő átvételéről és egy bogdánfalvi ének
3
Lükő Gábor vonatkozó,
először 1936-ban megjelent nagy munkája
Kötetek a Lükő Gábor-életműkiadásból
Lükő Gábor Csutak Vilmos múzeumigazgatónak írt
1932. június 1-jei levele (részletek)
Felhasznált szakirodalom
Lénárt Anna: Adatok a Székely Nemzeti
Múzeum két világháború közti néprajzi kutatásszervező tevékenységéhez, in:
Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 125 éves jubileumára, Délkeleti Intézet – T3
Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2 (Acta (Siculica) 2000/2), 127–154
Mirk
Szidónia-Kata: „Feltett szándékom volt, hogy Romániába megyek, s ott is
maradok…” (Beszélgetés Lükő Gáborral), Székelyföld, 1999/11, 48–70 Tűzcsiholó.
Írások a 90 éves Lükő Gábor tiszteletére, Budapest, 1999
Köszönjük
Kisgyörgy Tamás, Kocs Irén, Oláh József, Sztáncsuj Sándor József segítségét.
2023.09.30
2023.09.07
2023.08.26
2023.07.22
2023.06.24
2023.06.24
2023.05.22
2023.05.15
2023.05.18
2023.05.04
2023.04.21
2023.03.23
2023.03.13
2023.03.14
2023.02.28
2023.02.23
2023.01.31
2023.01.19
2022.11.24
2022.11.10