 |
Néprajzi alapkiállítás |
A kiállítás a székelyföldi mesterségek bemutatására koncentrál. Akárcsak a magyarság más területein, Székelyföldön is jellegzetes nagytáji munkamegoszlás alakult ki: nagyobb földrajzi szórásban egy-egy falu egy-egy bizonyos mesterségre specializálódott, aszerint, hogy milyen nyersanyag volt a környéken. A falvak szakosodása lehetővé tette, hogy az illető közösség mesteremberei tökéletesítsék a szaktudásukat. Csomakőrös a szitaszövőiről, Gelence a zsindelyhasítóiról és deszkametszőiről, Haraly a kádárairól, Oltszem a kerekeseiről, Magyarhermány az ácsoltláda-készítőiről, Vargyas a bútorfestőiről és a mészégetőiről, Korond, Csíkmadaras, Bodok a fazekasairól, Csíkszentkirály, Mikóújfalu, Polyán a kőfaragóiról volt híres. A környék vásárlórétege tudta, hogy melyik terméktípus vásárlásáért melyik helységet kell felkeresnie.
A kiállítás e nagytáji munkamegosztás hiteles bemutatását tűzte ki célul. A bordakészítést bardóci, a szitakészítést kőrösi, a zsindelyhasítást gelencei, a kádárságot haralyi, a kerékkészítést oltszemi, az ácsoltláda-készítést magyarhermányi, a fazekasságot bodoki, pávai, magyarhermányi és kézdivásárhelyi példákon keresztül közelítette meg. Az elkészült termékek mellett megjelenítődik az az eszközkészlet is, amellyel az illető mesterséget művelték a falusi mesteremberek.
Az első emeleti kiállítási terem ritka látványossága a székelyföldi építészetet bemutató két makett, a három berendezett enteriőr, illetve a festett kazettás mennyezet. A két makett a felsőháromszéki „Szentföld” faépítkezését mutatja be. Orbán Lázár bélafalvi mester egy 1726-os bélafalvi zsindelytetős házat és egy szintén bélafalvi gazdasági udvart mintázott meg. A magas tetőszerkezet az erdélyi hegyvidéki építkezésben általánosan használt volt.
A székely szobabelső az egyik leghíresebb székelyföldi bútorfestő központ, Vargyas lakásberendezési szokásaiból nyújt ízelítőt. Vargyas valamikor Udvarhelyszékhez tartozott, és az udvarhelyszéki bútorfestő stílust honosította meg. Festett bútoraik jellemző díszítménye a szegfű, a lándzsás tulipán, a gyöngyvirág stb. Az udvarhelyszéki bútorkultúra ismert típusai voltak a fali- és állótálasok, saroktékák, hosszú ládák, ágyak, kendőszegek, kamarás asztalok. A kiállítás kivitelezői két különösen érdekes bútortípust helyeztek be az enteriőrbe: a nagyágy alá csúsztatható kiságyat, valamint a kontyos széket. A vargyasi bútorok csodálatos kiegészítő elemei a piros fejtős szedettes szőttesek. Erdővidéken a csillagos vagy virágos, macskanyomos motívumú szedettes szőtteseknek nagy divatja volt: ezekkel díszítették a 20. század elején is a vetett ágy párnáit, az asztalt, az ablakokat.
A hétfalusi csángó enteriőr, bár szintén festett bútorokkal díszített, élesen elkülönül az előbbi szobabelső stílusától. Hétfalu lakói valamikor Brassó szabad királyi város jobbágyai voltak, így bútorkultúrájukban és öltözetükben erőteljes szász hatás érzékelhető. A hétfalusi festett lakberendezési tárgyak közül kiemelkedik az az 1867-ből származó festett falburkolat, amellyel a bemutatott enteriőr büszkélkedhet. A vöröses színekben pompázó, rózsás, madaras motívumokkal díszített falburkolat mellé a helyi asztalosok által készített csángós hosszú ládák csakúgy bekerültek, mint a brassói céhes asztalosok által készített, bojtokkal és zsinórokkal díszített vasalt ládák. Hétfaluban szintén nagy hagyománya volt a szedettes szőttesnek. A vetett ágy szerényebb párnaszáma a hétfalusi csángóság valamikori jobbágyi státuszát idézi.
Az első emeleti alapkiállítás harmadik szobabelsője a Bodza vidéki románság lakásberendezési szokásait mutatja be. A zömmel juhászatból élő háromszéki románság híres gyapjúszőtteseket készített. Bútorzatuk általában puritánabb, mint a magyarságé. A bodzai szobabelső ritka szépségű bútordarabja a rozetta-mintás román ácsolt láda. Jellegzetes balkáni lakásberendezési szokásokat figyelhetünk meg az enteriőrben: tipikus díszítőelemnek számít a románságnál az ajtók fölé, tányérok fölé belógatott díszkendők használata. Bár Háromszéken nem voltak a múltban ikonfestő műhelyek, a fogarasföldi és a füzesmikolai ikonok a Bodza-környéki szobabelsőkben is megjelentek, ezeket is díszkendőkkel övezték.
A néprajzi alapkiállítás ritka értékű látványossága az 1760-ban készült kazettás mennyezet. Ennek központi feliratos kazettája a templom 1800-as, 1802-es, valamint 1811-es felújításáról számol be. A mennyezet a barátosi református templomot díszítette valamikor, és 1920-ban került be a Székely Nemzeti Múzeumba. Festője, készíttetője ismeretlen. A kazetták majdnem teljes egészében növény- és virágornamensekkel díszítettek. Fő motívumuknak a koszorúval övezett virág tekinthető. A mennyezet egyik kazettáján zászlót tartó oroszlános címer látható. Sajnos, az eddigi kutatások nem tudták még kideríteni, hogy melyik család címere került fel e mennyezetre, bizonyára a templomot kifestető mecénást tisztelték meg a címere felfestésével.
A második emeleti kiállítóteremben eklektikusabb kiállítás tekinthető meg: itt láthatók a bőr- és szálfeldolgozás eszközei és kész termékei, valamint az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokások.
A bőrfeldolgozás eszközkészletének legérdekesebb darabja a csizmaványoló gép, amelynek feladata a csizma bőrének megpuhítása volt. A kiállított lábbelik közül a kiállítástervezők a lábbelik változásának érzékeltetésére helyezték a fő hangsúlyt: a bocskor mellett megtekinthetők azok a régies csizma és cipőformák is, amelyeknél még nem volt külön jobb és bal lábra való.
A szálnyerés eszközei mellett a kiállítás ízelítőt nyújt a székelyföldi híresebb szőttesekből és varrottasokból. A szőttesek közül Székelyföldön a festékes szőnyegek váltak népszerűvé: ezek kilim-technikával készült, gyapjúszálas szőttesek voltak. Asztalterítőként, ágytakaróként, falvédőként alkalmazták őket.
A hímzések közül nagyobb hírnévre az árapataki varrottas jutott. Az árapataki varrottasok szálszámolásos technikával készültek, alapszínük a piros és a kék fejtő volt. A mértanias motívumkincs mellett feltűnő a heraldikus motívumok iránti kötődése e központnak: ismert motívumuk a Bocskai-címeres, Báthori-címeres, kétfejű sasos minta.
A kiállítóterem fontos tematikai eleme az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokások bemutatása.
A szokások bemutatását a szülő asszony ellátásához fűződő hagyományok nyitják. A radinavivés Székelyföld egyik legelterjedtebb szokása, napjainkban is elevenen él. A szomszédság radinás fazékban, kosárban vitte a gyermekágyas periódusban az ebédet, így kímélve a betegágyas asszonyt a főzéstől.
A kisgyermekkor szokásait pár tucatnyi gyermekjátékkal elevenítjük fel. A kislányok apró méretű szövőszéke, tilója, guzsalya, valamint a kisfiúk parányi kaszája, cséphadarója, sarlója, szekere és ostora azt bizonyítja, hogy a falusi ember játékokon keresztül a mindennapi munkára nevelte a gyermekeit.
A néprajzi alapkiállítás a legnagyobb teret a párválasztás szokáskörének szenteli. A tárlókban elhelyezett szerelmi ajándékok (faragott orsó, vászonfeszítő, sajtprés, sulyok, valamint a hímzett zsebkendő) a székely népművészet legdíszesebb, legszebb darabjai. A szerelmi ajándékok ugyanis mindig ügyességi példának számítottak.
A terem közepét a kelengyét szállító díszes lakodalmi szekér uralja. A szekéren tornyosuló vetett ágy a gyönyörű árapataki hímzésekkel az esküvőt követő ágyvitel szokását idézi. A szekér mögött sorakozó bábukon keresztül betekinthet a látogató a székelyföldi román és magyar jegyespárok viseletébe is, egy felsőrákosi magyar, valamint egy zabolai román pár népviseletén keresztül. A jegyespárok mögött egy árapataki magyar és román menyecske viseletét csodálhatjuk meg.
Az öregkor szokásai csak utalásként jelennek meg a kiállításban. A vargyasi öreg pár viselete mellett román viseletek is láthatók e kiállításon.
A naptári ünnepek szokásai közül a farsangi kecskére, a hétfalusi borica-tánc álarcára és lapockájára, a húsvéti rituális határkerüléskor használt falu ekéjére hívnánk fel a figyelmet.
A néprajzi részleg egyik leglátványosabb része a szabadtéri részleg.
2023.09.30A László Kálmán Gombászegyesület, a Kónya Ádám Művelődési Ház és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében szeptember 30-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak a Kónya Ádám Művelődési Házban, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2023.09.07Szeptember 7-én, csütörtökön 18 órától újabb időszakos kiállítása nyílik a Székely Nemzeti Múzeumnak az intézmény ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban. [ részletek ]
2023.08.26A Székely Nemzeti Múzeum Árnyalatok című kiállításának záróeseményeként augusztus 26-án, szombaton Páll Etelka szövő, növényi festő és Borbély Izabella selyemfestő vezetésével újabb műhelymunkát tartunk felnőttek számára. [ részletek ]
2023.07.22A Székely Nemzeti Múzeum Árnyalatok című kiállításához kapcsolódóan 2023. július 22-re, szombatra Páll Etelka, szövő, növényi festő és Borbély Izabella, selyemfestő vezetésével műhelymunkát hirdetünk olyan felnőttek számára, akik a növényi festés, mintázás rejtelmeibe szeretnének betekintést nyerni. [ részletek ]
2023.06.24A Székely Nemzeti Múzeum 2023. június 24-én, szombaton 19 órakor újabb időszakos kiállítását nyitja a Lábasházban. [ részletek ]
2023.06.24A Székely Nemzeti Múzeum idén június 24-én, szombaton, a színek és fények jegyében szervezi meg hagyományos családi napját, a Múzeumok Éjszakáját. [ részletek ]
2023.05.22A Székely Nemzeti Múzeumnak 1912 óta otthont adó, Kós Károly által tervezett monumentális múzeumépülete 2023-ra teljesen megújult. [ részletek ]
2023.05.152023. május 15-én, hétfőn 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban megemlékeznek László Attila geológusról. [ részletek ]
2023.05.18Május 18-a 1977 óta a közgyűjtemények ünnepe, a múzeumok világnapja, mely alkalomból a Székely Nemzeti Múzeum különleges meglepetéssel készül. [ részletek ]
2023.05.042023. május 4-én, csütörtökön 17 órától nyílik a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában Hugyecsek Balázs szentendrei képzőművész, restaurátor Gyufával kaszálunk című kiállítása. [ részletek ]
2023.04.21A Székely Nemzeti Múzeumnak a Lábasházban lévő ideiglenes kiállítóterében április 21-én, pénteken 17 órától a László Ferenc: Táj és tudomány. Válogatott írások a Székelyföld régészete és a művelődéstörténet köréből című kötet bemutatására kerül sor. [ részletek ]
2023.03.23Március 23-án, csütörtökön 17 órától, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában nyílik Nemes András Csaba szobrász és Vajna László K. festőművész Emberközelben című kiállítása.[ részletek ]
2023.03.13A Székely Nemzeti Múzeum felújított, Kós Károly által tervezett ikonikus múzeumépületének ez év novemberi megnyitása után az intézmény első, új szemléleti és módszertani alapokra helyezett kiállításai várják majd a látogatókat.[ részletek ]
2023.03.14Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi bicentenárium alkalmából a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Petőfi emlékezete és az 1848-as ereklyék Háromszéken című kiállítását nyitja 2023. március 14-én, kedden 18 órától, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban.[ részletek ]
2023.02.28Az „Ez sör! A sernevelőtől sörgyárig” című vándorkiállításunk hamarosan tovább utazik Sepsiszentgyörgyről.[ részletek ]
2023.02.23Február utolsó csütörtöki délutánján, 23-án 17 órától nyitjuk következő, ezúttal néprajzi témájú kamarakiállításunkat a Lábasház földszinti termében.[ részletek ]
2023.01.31Éltes Barna Székely Nemzeti Múzeum udvarán újonnan felállított alkotásának margójára[ részletek ]
2023.01.192023. január 19-én, csütörtökön nyílik a Székely Nemzeti Múzeum legújabb kiállítása az intézmény ideiglenes kiállítóhelyéül szolgáló Lábasház Pincegalériájában.[ részletek ]
2022.11.24A Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasház Pincegalériájában nyílik Mara Kinga Villő magyarországi festőművész Tizenöt stáció című kiállítása 2022. november 24-én, csütörtökön 17 órától. [ részletek ]
2022.11.10Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig címmel nyílik történelmi kiállítás a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban 2022. november 10-én, csütörtökön 18 órától. [ részletek ]