 |
 2007. 06. 01.Pogányt vittünk, keresztényt hoztunk. Gyermekvilág Székelyföldön. |
Kiállításunk a régi korok gyermekvilágát próbálja
közelebb hozni a ma emberéhez. A Székely Nemzeti Múzeum a hetvenes években
többezer játékkal gazdagodott a Jóbarát című gyermeklap játékkészítő
pályázatának köszönhetően. Az ebből a gyűjteményből válogatott játékokon kívül a
gyermek születését és felnevelését jelző tárgyakkal idéztük fel a 18–20. századi
gyermekek életét.
A gyermektelenség okairól, a gyermek fogantatásáról,
méhen belüli fejlődéséről a 18. századi orvosok, tudós papok nem sokat tudtak.
Az 1762-ben Kolozsváron megjelent Mátyus István Diaeteticája szerint a gyermek
egy vékony gőz, vagy „kitsin élő állat” ovariumba kerülése által kezd fejlődni.
Ez a kis orvosi könyv több babonás vélekedést is ismertet, amelyekből fény derül
rá, hogyan vélekedett a kisember a gyermek nemének befolyásolásáról, valamint a
terhesség alatti legfontosabb veszélyekről, magatartási mintákról.A gyermek nemét elsősorban a megtermékenyítés alatti testhelyzettel hozták összefüggésbe. Úgy vélték, ha a fogantatáskor bal oldalán fekszik az anya, lányt, ha pedig jobb oldalán, fiút fog szülni. A Székelyföld területén több más jóslással próbáltak erre következtetni. Újabban a zsebkendős és a gyűrűs jóslás a legelterjedtebb: ha a ledobott zsebkendőt a várandós asszony a sarkától emelte fel, fiúmagzat, ha pedig a közepétől, lánygyermek születését várták. Ha a hajszálra függesztett gyűrű az anya keze fölött kilendült, fiút, ha körkörös mozdulatokat tett, lányt jelentett.
A gyermek számára a legveszélyesebb periódus a születéstől a keresztelőig tartott. Ekkor fokozottan kellett őrizni a babát és az anyát a rontástól. Piros szalaggal, rózsafüzérrel, imádságos könyvvel, kereszttel, vagy a gyermek homlokának bekormozásával védték az igézéstől vagy az elváltástól a babát. A megbetegedett gyermeket szenes vízzel, ónöntéssel, vagy a frászkarikán való átbújtatással próbálták meggyógyítani. A frászkarika egy perecforma volt, amelyen átbújtatták a gyermeket, majd a perecet feltűnő helyre akasztották, hogy az azt elvivő ember a gyermek betegségét is magával vigye. Az egyedül hagyott gyermek bölcsőjére egyes helyeken seprűt, máshol fakanalat fektettek, hogy a gonosz szándékúak ne tudják megkörnyékezni a babát. Különösen fontos rítusa alakult ki a gyermek első fürösztésének. A fürdővízbe tojást, pénzt tettek, hogy a gyerek kerek legyen, mint a tojás, illetve soha ne fogyjon ki a pénzből. A gyermekágyas asszonyt ételajándékkal látta el a rokonság, a szomszédság és a baráti kör. Háromszéken ezt a bárki által vitt ételajándékot hívták radinának. Csíkban ezzel szemben a keresztelőkor vitt ünnepi étel neve volt a radina.
A keresztelőre Székelyföldön a szülés után hat héttel került sor. A katolikus vidékeken még napjainkban is korozsma készül erre az alkalomra: két gyertyát szorosan körbetekernek gyolccsal, és a gyermek nemére utaló piros vagy kék színű szalaggal kötik át. Egyes falvakban, pl. Mikóújfaluban a reformátusok is elkészítik a korozsmát, csak náluk gyertya helyett virágra tekerik a gyolcsot.
A keresztszülőket néhol a bába, máshol a szülők kérték fel a keresztelésre. Albisban úgy vélekedtek, hogy ha a kezed a tésztában van is, a keresztelőre el kellett menni, azt nem szabadott visszautasítani. Felcsíkon minden babalátót illett meghívni keresztszülőnek, ha valakit kifelejtettek, az sértődést szült. Orbaiszék falvaiban és Udvarhelyszéken a keresztelni akarók jelezték a szülőknek ebbéli szándékukat, szégyennek számított, ha valakit fel kellett kérni a keresztelésre. A hazatérő megkeresztelt babát rituális szöveggel adták át az otthon maradottaknak.
Pogányt vittünk, keresztényt hoztunk! – ez volt a leggyakrabban mondott formula.
Mivel a legelterjedtebb modell a sokgyermekes család volt, a gyermekre az elmúlt korokban nem irányult annyi figyelem, mint napjainkban. A játék a szocializáció eszköze volt. A munkaeszközök kicsinyített másain a gyermek elsajátíthatta a munkafolyamatokat: a fiúk kaszáltak, fűrészeltek, kalapáltak, szekeret építettek. A lányok sütöttek-főztek, fontak és szőttek, elkészítették a babáikat és azok számára a kelengyét.
A régi magyar szokásjog szerint kb. 12 éves korig terjedt a gyermekkor. Az egyház a nagykorúsítást a konfirmálással/bérmálással hozta összefüggésbe. A 15 esztendős lány és 18 esztendős fiú már családot alapíthatott. A rövidre szabott gyermekkor mégsem volt üres, silány a régi korok embere számára.
Ismerjük meg együtt a régi gyermekek világát!
Szőcsné Gazda Enikő
2023.09.30A László Kálmán Gombászegyesület, a Kónya Ádám Művelődési Ház és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében szeptember 30-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak a Kónya Ádám Művelődési Házban, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2023.09.07Szeptember 7-én, csütörtökön 18 órától újabb időszakos kiállítása nyílik a Székely Nemzeti Múzeumnak az intézmény ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban. [ részletek ]
2023.08.26A Székely Nemzeti Múzeum Árnyalatok című kiállításának záróeseményeként augusztus 26-án, szombaton Páll Etelka szövő, növényi festő és Borbély Izabella selyemfestő vezetésével újabb műhelymunkát tartunk felnőttek számára. [ részletek ]
2023.07.22A Székely Nemzeti Múzeum Árnyalatok című kiállításához kapcsolódóan 2023. július 22-re, szombatra Páll Etelka, szövő, növényi festő és Borbély Izabella, selyemfestő vezetésével műhelymunkát hirdetünk olyan felnőttek számára, akik a növényi festés, mintázás rejtelmeibe szeretnének betekintést nyerni. [ részletek ]
2023.06.24A Székely Nemzeti Múzeum 2023. június 24-én, szombaton 19 órakor újabb időszakos kiállítását nyitja a Lábasházban. [ részletek ]
2023.06.24A Székely Nemzeti Múzeum idén június 24-én, szombaton, a színek és fények jegyében szervezi meg hagyományos családi napját, a Múzeumok Éjszakáját. [ részletek ]
2023.05.22A Székely Nemzeti Múzeumnak 1912 óta otthont adó, Kós Károly által tervezett monumentális múzeumépülete 2023-ra teljesen megújult. [ részletek ]
2023.05.152023. május 15-én, hétfőn 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban megemlékeznek László Attila geológusról. [ részletek ]
2023.05.18Május 18-a 1977 óta a közgyűjtemények ünnepe, a múzeumok világnapja, mely alkalomból a Székely Nemzeti Múzeum különleges meglepetéssel készül. [ részletek ]
2023.05.042023. május 4-én, csütörtökön 17 órától nyílik a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában Hugyecsek Balázs szentendrei képzőművész, restaurátor Gyufával kaszálunk című kiállítása. [ részletek ]
2023.04.21A Székely Nemzeti Múzeumnak a Lábasházban lévő ideiglenes kiállítóterében április 21-én, pénteken 17 órától a László Ferenc: Táj és tudomány. Válogatott írások a Székelyföld régészete és a művelődéstörténet köréből című kötet bemutatására kerül sor. [ részletek ]
2023.03.23Március 23-án, csütörtökön 17 órától, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában nyílik Nemes András Csaba szobrász és Vajna László K. festőművész Emberközelben című kiállítása.[ részletek ]
2023.03.13A Székely Nemzeti Múzeum felújított, Kós Károly által tervezett ikonikus múzeumépületének ez év novemberi megnyitása után az intézmény első, új szemléleti és módszertani alapokra helyezett kiállításai várják majd a látogatókat.[ részletek ]
2023.03.14Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi bicentenárium alkalmából a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Petőfi emlékezete és az 1848-as ereklyék Háromszéken című kiállítását nyitja 2023. március 14-én, kedden 18 órától, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban.[ részletek ]
2023.02.28Az „Ez sör! A sernevelőtől sörgyárig” című vándorkiállításunk hamarosan tovább utazik Sepsiszentgyörgyről.[ részletek ]
2023.02.23Február utolsó csütörtöki délutánján, 23-án 17 órától nyitjuk következő, ezúttal néprajzi témájú kamarakiállításunkat a Lábasház földszinti termében.[ részletek ]
2023.01.31Éltes Barna Székely Nemzeti Múzeum udvarán újonnan felállított alkotásának margójára[ részletek ]
2023.01.192023. január 19-én, csütörtökön nyílik a Székely Nemzeti Múzeum legújabb kiállítása az intézmény ideiglenes kiállítóhelyéül szolgáló Lábasház Pincegalériájában.[ részletek ]
2022.11.24A Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasház Pincegalériájában nyílik Mara Kinga Villő magyarországi festőművész Tizenöt stáció című kiállítása 2022. november 24-én, csütörtökön 17 órától. [ részletek ]
2022.11.10Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig címmel nyílik történelmi kiállítás a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban 2022. november 10-én, csütörtökön 18 órától. [ részletek ]