 2020.11.12Emlékek a polgári turizmus korából a Székely Nemzeti Múzeumban |
Az utazás emberemlékezet óta a mindennapok része volt, de ha a rövidebb távolságok megtétele hétköznapinak is számított, a hosszabb utazások már annál ritkábbak voltak. A korabeli út- és közlekedési viszonyok, a szállítás technikai fejlettsége, vagy a gyakori háborús helyzetek a hosszabb utakat időigényessé, költségessé, és nem ritka esetben rendkívül veszélyes vállalkozássá is tehették. Mindemellett a megélhetés is szűkebb vidékükhöz kötötte az embereket: a földesurat a birtoka, a parasztot a gazdálkodás folytonossága. Ugyanakkor a régi korok utazójának motivációja is nagyban eltért a mai társától, a pihenéssel, kikapcsolódással összekötött utazás csak a 19. század folyamán kezdett széles körben elterjedni, s csak a 20. század folyamán vált általánossá, tömegessé.
A középkor folyamán legjellemzőbbek a gazdasági célzatú utazások voltak, a hosszabb utak megtétele általában a kereskedőkre, fuvarozókra volt jellemző. Ugyanakkor sokan keresték fel a különböző római, francia vagy spanyol zarándokhelyeket, majd a keresztes hadjáratok során „megnyíló” Szentföldet is. A kibontakozó egyetemi központok is, főleg a reformációt követően, serkentőleg hatottak az utazásra. Ritkábbak, de annál jelentősebbek voltak a különböző földrajzi expedíciók is. Ezek az utak azonban vagy esetelegesek voltak, vagy csak egy szűk réteget érintettek. A mai értelemben vett utazás (turizmus) gyökerei a 17–18. századi Angliában divatos, ún. Grand Tour-ra vezethetők vissza.
A 17. század végétől a 18. századon át az angol birtokos arisztokrácia neveltetésében igen fontos szerepet tulajdonítottak a kontinensen tett Nagy Körútnak, vagyis a Grand Tournak. Az utazásnak azonban nem a kikapcsolódás, hanem az ifjak pallérozása, illetve a kontinentális Európa arisztokrata köreibe való beavatás volt a célja. A körút olyan állomásokat tartalmazott, mint Párizs, Róma, Velence, Firenze, Nápoly, de nem voltak ritkák a Berlin, Drezda, Bécs, Prága vagy München felé tett kitérők sem. Általában Prága volt a legkeletibb célpont, a Török Birodalom fennhatósága alá tartozó görög tájakat csak a legkalandosabbak keresték fel. Az itáliai állomásokon az angol fiatal nemesek a klasszikus kultúrával ismerkedhettek, Franciaországban pedig – diplomáciában is hasznos – párizsi szalonok világával.
Egy effajta körút több hónapot, akár éveket is felölelhetett. Az utazás rengeteg előkészülettel, szervezéssel járt, nem volt ritka a fegyveres kíséretnek az igénybevétele sem, így rendkívül költséges is volt, és csak a legtehetősebbek engedhették meg maguknak. Habár leginkább az angol arisztokráciára volt jellemző, más nemzetek képviselői is megjárták a Körutat, úgy mint a német filozófus, Goethe vagy Nagy Péter cár.
A Körútnak a század végére áldozott le, a francia forradalom és az azt követő napóleoni háborúk nem kedveztek a kontinensen való nagyobb utazásoknak. Hozzájárult viszont a klasszikus görög-római kultúra ismételt divatjához, hiszen az utazás során rengeteg műkincset gyűjtöttek és szállítottak haza. Pompeii városának romja is ekkortól válik igazán látványossággá, s indulnak meg az első feltárások is. Ami talán még fontosabb, hogy a Körút vonzóvá tette a távoli utazásokat az arisztokrácián kívüli rétegek számára is. Az utazás presztízzsé vált, s a tehetős nagypolgári réteg is igyekezett magáévá tenni. Mindeközben a 18. század végén az ipari forradalom gyökeresen megváltoztatta a nyugat-európai közlekedési viszonyokat. A gőzhajók és vasutak nem csupán megrövidítették, de biztonságosabbá és olcsóbbá tették a hosszú utakat is. Ennek következtében a 19. század elejére az utazók köre jelentősen kibővült, és habár soraikat még mindig a tehetősebbek gyarapították, az utazás ekkorra már nem csupán az arisztokraták kiváltsága volt.
A napóleoni-háborúkat követő relatív békés korszak idején megnövekedett az utazási vágy is, a technikai fejlődés pedig lehetővé tette a rövid, néhány napos utazásokat, akár évente több alkalommal is. A pedagógiai célzat ekkorra már rég háttérbe szorult, s előtérbe került a szórakozás, kikapcsolódás. A romantika jegyében az emberek a természet rejtett titkait, szépségeit kívánták felfedezni, megismerkedni a kelet varázsával, a neves történelmi helyszínekkel, vagy a romantikus regények színtereivel.
A technika gyors fejlődése a 19. század közepére lehetővé tette a modern tömegturizmus csíráinak megjelenését is. Az első modern értelemben vett utazási irodát Thomas Cook alapította Londonban, aki 1855-ben már európai kirándulásokat kínált „csomagban”, amely tartalmazta az utazás és szállítás költségeit is. Irodája 1875-ben szervezte meg az első sétahajó utat, majd 1888-ban világ körüli utat is szervezett. A 19. század végén született meg az utazási csekk is (szintén Cook cége által), vagy alapították meg a Nemzetközi Hálókocsi Társaságot (1876), akik 1883-ban útnak indították a híres Orient Express vonatjáratot. Nem véletlen, hogy a polgári utazás Nyugat-Európában virágzott fel, ahol ezt a technikai és infrastrukturális fejlettség lehetővé tette. Magyarországon a 19. század első harmadában ritka volt, hogy valaki Pest-Budánál, esetleg Pozsonynál távolabb utazzon. Kevesen utaztak hosszabb távra, ezek általában kereskedők, diákok, mesterlegények vagy hivatalos teendőiket intéző nemesek voltak. Az utazások az 1830-as, 40-es években szaporodtak el, a reformkor által generált üzleti és hivatalos ügyek pezsgése, illetve a gőzhajózás terjedése jótékony hatással volt az utazási kedvre is. Az úthálózat viszont legnagyobbrészt kiépítetlen volt, az épített utak túlnyomóan döngölt utakból álltak, melyek porosak, sárosak voltak. A század végére, elsősorban a vasúti hálózat kiépülésével és megerősödésével a közlekedési viszonyok is radikálisan megváltoztak, nem csak az ország központi, hanem a határhoz közeli részeken is.
Azt, hogy Székelyföld tehetősebbjei távoli tájakon is keresték a kikapcsolódást, gyűjteményünk néhány darabja is jól szemlélteti.
A hagyományos turisztikai látványosságnak számító Pompeii városa után a háromszékiek is többen érdeklődtek, így került be a valamikori régiségtárba innen egy kanapéágy darabja (1. kép), vagy egy kisebb méretű bronzból készült zár (2. kép), szintén a római romvárosból. A közel-keleti helyszínek titkai már akkor lenyűgözték az embereket, ezt tanúsítja néhány szuvenír Konstantinápolyból, a Szófia székesegyházból (3. kép).
A vallásos zarándoklatok a korszakban sem vesztettek népszerűségükből, a megváltozott közlekedési viszonyok között viszont elérhető távolságba kerültek még a távolabbi zarándokhelyek is. Gyűjteményünkbe egyaránt adományoztak a Szentföldről, illetve európai zarándokhelyekről hozott emlékeket is: így például egy kagylóból készült rózsafüzér darabjait Jeruzsálemből (4. kép), továbbá egy Nepomuki Szent János emlékére készített kegytárgyat, cseh földről (5. kép).
A korszakban egyre népszerűbbé váltak az ismeretlen tájak felé irányuló felfedező, vagy az egyéb tudományos expedíciók is. Háromszék szülötte, Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvész, orientalista utazásaiból néhány mandzsúriai szobrocskát (6. kép) és a tudós által Kalkuttában viselt kalapot (7. kép) őrzünk. Bár az első világháború az utazásoknak valamelyest gátat szabott, az utána következő évtizedek elhozták a tömegturizmus korszakát (mint iparág is), a korábbiakhoz képest kiegészülve a fejlett közúti forgalommal és légi közlekedéssel.
Tóth-Bartos András
1. kép. A klasszikus látványosság emléke: márványból faragott kanapéágy darabja Pompeii-ből (1899)
2. kép. A klasszikus látványosság emléke: bronzból készült kisméretű zár Pompeii-ből. Bartalis József adománya, 1879
3. kép. Emlék Konstantinápolyból: mozaik darabkák a Hagia Sophia székesegyházból. Cserey Ákosné Endes Lilla adománya, 1893.
4. kép. Vallásos zarándoklatok emléke: Kagylóból készült olvasó darabja Jeruzsálemből. Csütös László (Nyújtód) adománya, 1882.
5. kép. Vallásos zarándoklatok emléke: Nepomuki Szent János-kegytárgy. Potsa József főispán adománya, 1879.
6. kép. Távol-keleti expedíciók emléke: Mandzsu terrakotta szobrocskák. Szentkatolnai Bálint Gábor adománya, 1879.
7. kép. Távol-keleti expedíciók emléke: Szentkatolnai Bálint Gábor szafari-kalapja Kalkuttából, 1878.
Archívum
2021
2021.04.28 | A Székely Nemzeti Múzeum részvételi oklevele az 1900. évi párizsi világkiállításról
2021.01.20 | Múltidéző múzeumi csemege
2020
2020.12.23 | Képek Háromszék múltjából
2020.11.27 | „Forradalmi” tányérok Tordáról
2020.11.12 | Emlékek a polgári turizmus korából a Székely Nemzeti Múzeumban
2020.10.22 | Szombatos kendő a 19. századból
2020.06.29 | Palatábla, palavessző az 1940-es évekből
2020.06.17 | Kovászna megye szocialista címere
2020.06.04 | A székelykeresztúri kapu - azaz a SzNM „ellenség által okozott” hadi kárai
2020.05.28 | Madonnás lobogó 1848-ból
2020.05.20 | Szerelmi levélalbum a millennium időszakából
2020.05.13 | Datki fejfák
2020.05.06 | A vájling
2020.04.30 | Egy mókás feliratú magyarói varrottas a Székely Nemzeti Múzeumban
2021
2021.04.28 | A Székely Nemzeti Múzeum részvételi oklevele az 1900. évi párizsi világkiállításról
2021.01.20 | Múltidéző múzeumi csemege
2020
2020.12.23 | Képek Háromszék múltjából
2020.11.27 | „Forradalmi” tányérok Tordáról
2020.11.12 | Emlékek a polgári turizmus korából a Székely Nemzeti Múzeumban
2020.10.22 | Szombatos kendő a 19. századból
2020.06.29 | Palatábla, palavessző az 1940-es évekből
2020.06.17 | Kovászna megye szocialista címere
2020.06.04 | A székelykeresztúri kapu - azaz a SzNM „ellenség által okozott” hadi kárai
2020.05.28 | Madonnás lobogó 1848-ból
2020.05.20 | Szerelmi levélalbum a millennium időszakából
2020.05.13 | Datki fejfák
2020.05.06 | A vájling
2020.04.30 | Egy mókás feliratú magyarói varrottas a Székely Nemzeti Múzeumban
2023.09.30A László Kálmán Gombászegyesület, a Kónya Ádám Művelődési Ház és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében szeptember 30-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak a Kónya Ádám Művelődési Házban, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2023.09.07Szeptember 7-én, csütörtökön 18 órától újabb időszakos kiállítása nyílik a Székely Nemzeti Múzeumnak az intézmény ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban. [ részletek ]
2023.08.26A Székely Nemzeti Múzeum Árnyalatok című kiállításának záróeseményeként augusztus 26-án, szombaton Páll Etelka szövő, növényi festő és Borbély Izabella selyemfestő vezetésével újabb műhelymunkát tartunk felnőttek számára. [ részletek ]
2023.07.22A Székely Nemzeti Múzeum Árnyalatok című kiállításához kapcsolódóan 2023. július 22-re, szombatra Páll Etelka, szövő, növényi festő és Borbély Izabella, selyemfestő vezetésével műhelymunkát hirdetünk olyan felnőttek számára, akik a növényi festés, mintázás rejtelmeibe szeretnének betekintést nyerni. [ részletek ]
2023.06.24A Székely Nemzeti Múzeum 2023. június 24-én, szombaton 19 órakor újabb időszakos kiállítását nyitja a Lábasházban. [ részletek ]
2023.06.24A Székely Nemzeti Múzeum idén június 24-én, szombaton, a színek és fények jegyében szervezi meg hagyományos családi napját, a Múzeumok Éjszakáját. [ részletek ]
2023.05.22A Székely Nemzeti Múzeumnak 1912 óta otthont adó, Kós Károly által tervezett monumentális múzeumépülete 2023-ra teljesen megújult. [ részletek ]
2023.05.152023. május 15-én, hétfőn 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban megemlékeznek László Attila geológusról. [ részletek ]
2023.05.18Május 18-a 1977 óta a közgyűjtemények ünnepe, a múzeumok világnapja, mely alkalomból a Székely Nemzeti Múzeum különleges meglepetéssel készül. [ részletek ]
2023.05.042023. május 4-én, csütörtökön 17 órától nyílik a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában Hugyecsek Balázs szentendrei képzőművész, restaurátor Gyufával kaszálunk című kiállítása. [ részletek ]
2023.04.21A Székely Nemzeti Múzeumnak a Lábasházban lévő ideiglenes kiállítóterében április 21-én, pénteken 17 órától a László Ferenc: Táj és tudomány. Válogatott írások a Székelyföld régészete és a művelődéstörténet köréből című kötet bemutatására kerül sor. [ részletek ]
2023.03.23Március 23-án, csütörtökön 17 órától, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában nyílik Nemes András Csaba szobrász és Vajna László K. festőművész Emberközelben című kiállítása.[ részletek ]
2023.03.13A Székely Nemzeti Múzeum felújított, Kós Károly által tervezett ikonikus múzeumépületének ez év novemberi megnyitása után az intézmény első, új szemléleti és módszertani alapokra helyezett kiállításai várják majd a látogatókat.[ részletek ]
2023.03.14Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi bicentenárium alkalmából a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Petőfi emlékezete és az 1848-as ereklyék Háromszéken című kiállítását nyitja 2023. március 14-én, kedden 18 órától, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban.[ részletek ]
2023.02.28Az „Ez sör! A sernevelőtől sörgyárig” című vándorkiállításunk hamarosan tovább utazik Sepsiszentgyörgyről.[ részletek ]
2023.02.23Február utolsó csütörtöki délutánján, 23-án 17 órától nyitjuk következő, ezúttal néprajzi témájú kamarakiállításunkat a Lábasház földszinti termében.[ részletek ]
2023.01.31Éltes Barna Székely Nemzeti Múzeum udvarán újonnan felállított alkotásának margójára[ részletek ]
2023.01.192023. január 19-én, csütörtökön nyílik a Székely Nemzeti Múzeum legújabb kiállítása az intézmény ideiglenes kiállítóhelyéül szolgáló Lábasház Pincegalériájában.[ részletek ]
2022.11.24A Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasház Pincegalériájában nyílik Mara Kinga Villő magyarországi festőművész Tizenöt stáció című kiállítása 2022. november 24-én, csütörtökön 17 órától. [ részletek ]
2022.11.10Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig címmel nyílik történelmi kiállítás a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban 2022. november 10-én, csütörtökön 18 órától. [ részletek ]