|
 07-09.11.2008Tárgyak és életmódok |
Néprajzi konferencia a Székely Nemzeti Múzeumban
A Tárgyak és életmódok konferencia meghirdetésekor nem rejtett cél az volt, hogy kis körképet adjunk a néprajzi szakma számára, milyen módszerekkel dolgoznak a tárgyakkal foglalkozó erdélyi és magyarországi néprajzkutatók.
A konferencia nyitóelőadása, amelyet Pozsony Ferenc tartott, kutatástörténeti áttekintést nyújtott arról, milyen indíttatással kezdtek tárgyakkal foglalkozni a magyar néprajzos szakemberek. Már Pozsony összegzéséből is kiderült, nem többszáz éves történetű az anyagi kultúra kutatása vidékünkön, jóformán a 19. század közepétől jelennek meg az első tárgyakkal foglalkozó felmérések.
Gáll Tünde egy hóstáti család három generációján keresztül vizsgálta, milyen életmódváltás volt az elmúlt időszakban a Kolozsvár külvárosában élők körében. Előadása szemléletes példája volt annak, hogy a fiatal generáció hogyan adja fel teljesen a hagyományos életformát és létfenntartási módozatokat, hogyan tér át az alapvetően földműves- meg állattartó-piacozó életformáról a földet háttérbe utaló modern életmódra.
Miklós Zoltán és Kinda István szociálantropológiai jellegű előadása a jelenkutatásokra fókuszált. Míg Miklós a korondiak különböző életstratégiái nyomán kialakuló eltérő létformákat jelenített meg, Kinda a cófalviakkal foglalkozva azt elemezte, hogyan válik az a falu, amelyet a nyolcvanas években megsemmisítésre ítélt a Ceauşescu korszak, a 21. század elejére magát fenntartó, gazdálkodásából jól megélő kistelepüléssé.
Bereczki Ibolya és Vass Erika előadásai betekintést nyújtottak abba, milyen előtanulmányokkal alapozza meg a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum az erdélyi tájegysége múzeumi megjelenítését. A terepgyakorlatról készült beszámolókból konferenciánkon a homoródalmási táplálkozáskultúra eszközkészlete, valamint a Hunyad megyei gyűjtés levéltári dokumentálása került bemutatásra.
Különleges színfoltja volt a tudományos tanácskozásnak Tötszegi Tekla és Dimény Attila előadása. Tötszegi Tekla, az Erdélyi Néprajzi Múzeum muzeológusa, a kalotaszegi népviselet kutatója a viselet strukturális értelmezésének nagyon érdekes módszertani példáját nyújtotta. A különböző korcsoportok viseletlistáinak összehasonlító kutatása által próbálta feltárni, hogyan értékelődtek fel bizonyos elemek, majd hogyan vesztették el többletértéküket az évtizedek során. Tekintettel arra, hogy Európában nagyon kevés helyen vizsgálható a népviselet élő rendszere, így mérai kutatásaival sikeresen tudta szemléltetni a különböző társadalmi csoportok eltérő reprezentációs igényeit a ruhatár-leltárok alapján. Dimény Attila képes bemutatója virtuális tárlatvezetést nyújtott a konferencia résztvevőinek a nemrég megnyitott kézdivásárhelyi polgári viseleteket bemutató kiállításról, a tárlat összeállítása során alkalmazott munkamódszerekkel ismertetve meg a hallgatóságot.
Az anyagi kultúra elemzésének legalaposabb, leghitelesebb módszere mindig a monografikus tárgyvizsgálat volt, mégis a magyar néprajztudomány ritkán folyamodott ehhez a vizsgálati módszerhez, pontosan időigényessége miatt. Szacsvay Éva, a budapesti Néprajzi Múzeum kutatója egy ilyen felmérés eredményeit mutatta be. A dunabogdányi példa egy 1870-től napjainkig folyamatosan, több generáció által lakott ház és annak tárgyi világán keresztül próbálta megközelíteni a házban lakók változatos életét. A monografikus vizsgálat külön kitért a házban élők olvasáskultúrájára, azt példázva, hogy a falusi kultúra értelmezése a 19. századtól nem merül ki a hagyományos folklórkutatások által hangoztatott szóbeliség elemzésében.
A székelyföldi anyagi kultúra egyik stabil és fontos elemére, a székelykapura összpontosítva, Pozsony Ferenc, a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság elnöke azt a provokatív kérdést járta körül: vajon csupán a székelység tájspecifikus elemeként értékelhető-e a fából faragott kötött nagykapu? Székelykapuk Kolozsvárott című előadásában bemutatta, a kötött, födeles, fából készült nagykapuk egész Erdély, sőt Moldva területén is megtalálhatók. E jellegzetes kaputípus eredetéről szóló elméletek ismertetése által is kiemelte: a tárgyakat a funkciójuk határozza meg. Máramarosban, Kolozsváron, Moldvában és Székelyföldön egyaránt szükség volt olyan nagy kapukra, amelyek kizárták az udvarról a kíváncsi tekintetet.
Sándor Zsigmond Ibolya és Szőcsné Gazda Enikő előadása az inventáriumkutatások módszertanába nyújtott betekintést. Sándor Zsigmond Ibolya a fiatfalvi, ma Ugron-kastélynak nevezett épületegyüttes 1805-ös conscriptióját ismertette. A terjedelmes, többszáz oldalas összeírás a történeti néprajzosok számára kincsesbánya: a kastély épületének és környezetének, az azt szolgáló jobbágyoknak, mesterembereknek az összeírásából állóképet nyerünk egy 19. századi kastély nemesi „udvartartásáról.” Szőcsné Gazda Enikő az uzoni Vajna család 18. század végéről – 19. század elejéről származó inventáriumai alapján próbálta áttekinteni, milyen különbségek lehettek a középnemesi réteg és a katonarend, földműves réteg életmódja közt.
Barabás Hajnalka és Csáki Árpád kutatásai a székelyföldi egyházak tárgykészletét vetették elemzés alá. Barabás érdekes áttekintést nyújtott arról, hogy a háromszéki református egyházak tulajdonában lévő úrasztali edények legjelentősebb rétege korábban a nemesi családok közönséges használati tárgya volt. Az előadás azokat a tárgytípusokat ismertette, amelyeknek használata dominánsan kimutatható a főúri edénykultúrában is. Csáki az erdélyi egyházakban érzékelhető török szőnyegek gyűjtésének divatjáról beszélt, valóságos kultúrtörténeti áttekintést nyújtva arról, milyen szerencsétlen módon koptak ki ezek a szőnyegek a háromszéki gyűjteményekből.
A Székely Nemzeti Múzeum és a Kriza János Néprajzi Társaság konferenciájához csatlakozott utolsó napon a Kovászna Megyei Művelődési Központ a 2008-as kézművesfelmérés eredményeinek ismertetésével. Ennek keretében a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem néprajz szakos hallgatói egy-egy mestert, Szabó Zoltán, a budapesti Hagyományok Házának néprajzos szakembere többek közt a népművész-népi iparművész-iparművész-kézműves terminusok jelentéstartalmát, Barcsay Andrea pedig a magyarországi kézműves termékek zsűrizési szempontjait ismertette.
Vasárnap az előadások alatt kézműves bemutatók zajlottak, ahol az érdeklődők gelencei zsindelyhasítóval, barátosi szövővel, csernátoni kosárkötővel, ozsdolai csuhéfonóval, sepsiszentgyörgyi nemezelővel, szentivánlaborfalvi csontfaragóval, gelencei hámvarróval ismerkedhettek meg.
A tudományos konferenciához szakmai kirándulás társult, amely alkalmával Erdővidék két híres műemlékét látogatták meg a jelenlévők. A 18. századi építésű erdőfülei Boda-kúria környékünk egyik legszebb, de legszomorúbb sorsú műemléke. Magas vízvetőtetős födémével, árkádos tornácával, szélesen ívelő kapujával a kisnemesi építészet igen fontos, pusztulóban lévő példája. A vargyasi Daniel-kastély ezzel szemben a székely főúri életmód jellegzetes épülete. A két épület bemutatása által a nemesi életmód különböző fokozatainak építészeti megnyilvánulásait kívántuk szemléltetésként egymás mellé állítani.
A néprajzos szakemberek felfedező körútjának szántuk az erdőfülei híres kopjafás temető, a vargyasi Sütő bútorfestő család, valamint a nemrég megnyílt baróti múzeum meglátogatását.
Szőcsné Gazda Enikő
Néprajzi konferencia
Székely Nemzeti Múzeum, Bartók terem 2008. november 7–9.
Szervezők:
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy
Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár
Kovászna Megyei Művelődési Központ, Sepsiszentgyörgy
Program:
2008. november 7., péntek
10.00 – 12.00 – Érkezés, regisztráció12.00 – 13.30 – Múzeumlátogatás
14.00 – 15.00 – Ebéd
16.00 – A konferencia megnyitása
16.00 – 19.30 – Előadások
- Pozsony Ferenc (Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár): A tárgyi kultúra kutatástörténete
- Gáll Tünde (János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár): Tárgyak és életmódok egy hóstáti család három generációjának életében
- Bereczki Ibolya (Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre): A hagyományos táplálkozás tárgyai Homoródalmáson
- Miklós Zoltán (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely): Párhuzamos életformák. Életmódbeli sokszínűség a sóvidéki Korondon
- Kinda István (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy): „Mindent géppel csinálnak...” Változó gazdasági attitűdök egy háromszéki faluban
- Tötszegi Tekla (Erdélyi Néprajzi Múzeum, Kolozsvár): Ruhatár és státuszteremtés a nádasmenti Mérán
- Dimény Attila (Céhtörténeti Múzeum, Kézdivásárhely): Jó ruhában járni, kelni. Egy kézdivásárhelyi kiállítás tanulságai
- Szacsvay Éva (Néprajzi Múzeum, Budapest): Ismeretszerzés és életmód-alakítás új tárgyak bevezetésével
- Vita
2008. november 8., szombat
8.00 –8.40 – Reggeli9.00 – 12.00 – Előadások
- Vass Erika (Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre): Két Hunyad megyei falu a vizitációs jegyzőkönyvek tükrében
- Buzás Miklós (Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre): Két kép. Lozsád építkezése 1908-2008
- Fehér János (Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet): Nemesi építészet Erdővidéken
- Pozsony Ferenc (Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár): Székelykapuk Kolozsvárt
- Sándor Zsigmond Ibolya (Molnár István Múzeum, Székelykeresztúr): Egy fiatfalvi conscriptio 1805-ből
- Szőcsné Gazda Enikő (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy): Egy háromszéki család az inventáriumok tükrében
- Barabás Hajnalka (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy): Az úr asztaláról az úrasztalára került edények
- Csáki Árpád (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár): Török szőnyegek a háromszéki egyházakban
- Vita
12.30 – Erdővidéki szakmai kirándulás. Útvonal:
- Vargyas – Daniel-kastély, falusi építészet, a Sütő család bútorfestő műhelyének és gyűjteményének megtekintése
- Erdőfüle – kopjafás temető, Boda-kúria megtekintése
- Barót – Erdővidék Múzeuma megtekintése
2008. november 9., vasárnap
8.00 – 8. 40 – Reggeli9.00 – 13.30 Előadások
- Kovács Anikó (Kovászna Megyei Művelődési Központ, Sepsiszentgyörgy): Népi mesterségek felmérése Kovászna megyében – egy felmérés eredményeinek ismertetése
- Pozsony Ferenc (Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár): A hagyományos népi kézművesség revitalizációs lehetőségei Háromszéken
- Boldizsár Zeyk Zsuzsa (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár): Szőke Tibor haralyi kádár
- Jobb Boróka (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár): A vargyasi bútorfestő Sütő család
- Farkas Margit (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár): Máthé Ferenc Ilonka vargyasi faragó
- Szűcs György (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár): Both László gelencei faragó
- Lázár Tamás (Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár): Nagy Levente gelencei zsindelyfaragó
- Imreh Marton István (Kovászna Megyei Művelődési Központ, Sepsiszentgyörgy): A Megyei Művelődési Központ és a háromszéki népi mesterségek
- Szabó Zoltán (Hagyományok Háza, Budapest): A hagyományos kézművesség jogi ésszakmai keretei
- Barcsay Andrea (Kézműves Szakiskola, Békéscsaba): A kézműves termékek zsűrizési szempontjai Magyarországon
- Vita
- Bálint Elemér (Gelence) – hámvarrás
- Bartók Erzsébet (Barátos) – szövés
- Ráduly József (Csernáton) – kosárkötés
- Szabó Erzsébet (Ozsdola) – csuhéfonás
- Gál Margit (Sepsiszentgyörgy) – nemezelés
- Fazakas Sándor (Szentivánlaborfalva) – fa- és csontfaragás
- Nagy Levente (Gelence) – zsindelyhasítás
14.00 – Ebéd
A konferenciát támogatta:
Kovászna Megye Tanácsa
Communitas Alapítvány
Sugás Kert
2023.09.30A László Kálmán Gombászegyesület, a Kónya Ádám Művelődési Ház és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében szeptember 30-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak a Kónya Ádám Művelődési Házban, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2023.09.07Szeptember 7-én, csütörtökön 18 órától újabb időszakos kiállítása nyílik a Székely Nemzeti Múzeumnak az intézmény ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban. [ részletek ]
2023.08.26A Székely Nemzeti Múzeum Árnyalatok című kiállításának záróeseményeként augusztus 26-án, szombaton Páll Etelka szövő, növényi festő és Borbély Izabella selyemfestő vezetésével újabb műhelymunkát tartunk felnőttek számára. [ részletek ]
2023.07.22A Székely Nemzeti Múzeum Árnyalatok című kiállításához kapcsolódóan 2023. július 22-re, szombatra Páll Etelka, szövő, növényi festő és Borbély Izabella, selyemfestő vezetésével műhelymunkát hirdetünk olyan felnőttek számára, akik a növényi festés, mintázás rejtelmeibe szeretnének betekintést nyerni. [ részletek ]
2023.06.24A Székely Nemzeti Múzeum 2023. június 24-én, szombaton 19 órakor újabb időszakos kiállítását nyitja a Lábasházban. [ részletek ]
2023.06.24A Székely Nemzeti Múzeum idén június 24-én, szombaton, a színek és fények jegyében szervezi meg hagyományos családi napját, a Múzeumok Éjszakáját. [ részletek ]
2023.05.22A Székely Nemzeti Múzeumnak 1912 óta otthont adó, Kós Károly által tervezett monumentális múzeumépülete 2023-ra teljesen megújult. [ részletek ]
2023.05.152023. május 15-én, hétfőn 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban megemlékeznek László Attila geológusról. [ részletek ]
2023.05.18Május 18-a 1977 óta a közgyűjtemények ünnepe, a múzeumok világnapja, mely alkalomból a Székely Nemzeti Múzeum különleges meglepetéssel készül. [ részletek ]
2023.05.042023. május 4-én, csütörtökön 17 órától nyílik a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában Hugyecsek Balázs szentendrei képzőművész, restaurátor Gyufával kaszálunk című kiállítása. [ részletek ]
2023.04.21A Székely Nemzeti Múzeumnak a Lábasházban lévő ideiglenes kiállítóterében április 21-én, pénteken 17 órától a László Ferenc: Táj és tudomány. Válogatott írások a Székelyföld régészete és a művelődéstörténet köréből című kötet bemutatására kerül sor. [ részletek ]
2023.03.23Március 23-án, csütörtökön 17 órától, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában nyílik Nemes András Csaba szobrász és Vajna László K. festőművész Emberközelben című kiállítása.[ részletek ]
2023.03.13A Székely Nemzeti Múzeum felújított, Kós Károly által tervezett ikonikus múzeumépületének ez év novemberi megnyitása után az intézmény első, új szemléleti és módszertani alapokra helyezett kiállításai várják majd a látogatókat.[ részletek ]
2023.03.14Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi bicentenárium alkalmából a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Petőfi emlékezete és az 1848-as ereklyék Háromszéken című kiállítását nyitja 2023. március 14-én, kedden 18 órától, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban.[ részletek ]
2023.02.28Az „Ez sör! A sernevelőtől sörgyárig” című vándorkiállításunk hamarosan tovább utazik Sepsiszentgyörgyről.[ részletek ]
2023.02.23Február utolsó csütörtöki délutánján, 23-án 17 órától nyitjuk következő, ezúttal néprajzi témájú kamarakiállításunkat a Lábasház földszinti termében.[ részletek ]
2023.01.31Éltes Barna Székely Nemzeti Múzeum udvarán újonnan felállított alkotásának margójára[ részletek ]
2023.01.192023. január 19-én, csütörtökön nyílik a Székely Nemzeti Múzeum legújabb kiállítása az intézmény ideiglenes kiállítóhelyéül szolgáló Lábasház Pincegalériájában.[ részletek ]
2022.11.24A Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasház Pincegalériájában nyílik Mara Kinga Villő magyarországi festőművész Tizenöt stáció című kiállítása 2022. november 24-én, csütörtökön 17 órától. [ részletek ]
2022.11.10Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig címmel nyílik történelmi kiállítás a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban 2022. november 10-én, csütörtökön 18 órától. [ részletek ]