 |
Társak, barátok, őrzők |
TÁRSAK, BARÁTOK, ÕRZÕK
Az épületeinket tervező Kós Károly (1883–1977) és marosvásárhelyi barátja, Toroczkai-Wigand Ede (1870–1945) emlékére
Templom, cinterem és harangláb, ház és
pajta, lakásbelső és nyílt házi tűzhely (Kós Károly és Toroczkai-Wigand Ede
rajzai, 1910–1911)
Mert azt tanultam mindenütt, azt láttam minden nagy nyugati nemzetnél,
hogy az apák dolgát folytatják az utódok. Még ha az nem a legjobb, nem is a
legszebb volna is, ha nem is volna olyan tökéletes az, mint egy másik nemzet
hasonló alkotása. Mert az övék az. Az angolok nemzeti házépítése nem az olasz
ház, sem a francia palota utánzása, hanem unokája az együgyű angolszász
manornak, vagy fia a skót toronyháznak, és édes testvére az angol falusi
parasztháznak. De a nekünk talán kopasznak, sőt dísztelennek, mogorvának látszó
dán és hollandi téglaházak sem egyebek, mint a puritán ősök puritán utódai.
Ugyanezt látjuk északon és délen minden olyan nemzetnél, akihez mi tanulni
járunk, hogy hazajőve - lebecsülhessünk mindent, ami a miénk.
...
sövénnyel körülvett falu, mely a fejlődés organikus, haladó kapcsolatát mutatná,
kezdve az őserdőben rögtönzött favágókunyhón, havasi isztinán, hodályon. A falu
fejlődését követve alakulna ki a főutca, terével, házaival, melyekhez kert,
szilvás és gazdasági udvar járulna. - A régi, szokásos székely elrendezésben: a
ház előtt középen a külső udvar, kétoldalt a kis virágoskert. A baloldali kis
kert végében a ház húzódnék, tornácán oszlopai közt és ablakában színesre
festett ládikókban tűzvörös muskátli égő virágai integetnének. Zsuppolt
házfedelén a varázserejű fülfű. A hívogató tornác a pitvarba vezet, hol a nagy
füleskemence terpeszkedik, mindenféle készséggel. Innen a külső házba
(nagyszoba) lépünk ... Az ablakok falához simuló sarokban a magasra vetett,
hímes ágy, a gerendáról föléje csüng a tarka rúdravaló, a szemben lévő ablakos
falak sarkában a szeglettéka, bokályoktól körülvéve. Alatta az asztal, lócák.
Nem hiányzik a motolla, még a szövőszék sem, s a mestergerendáról a
Károli-biblia. A ház belső udvarán lenne még a sövénykas, tyúkrekesz,
kukoricagóré, kutyaház, hátul a csűr s mögötte a gyümölcsös, a léces kerítéseket
színes zománcú csuprok élénkítenék. Egyik-másik gazdaságban lenne a méhes,
harmadikban a szövés-fonás bemutatása, máshelyt az agyagipar, takácsmesterség
stb. Kis udvarház (a Cserey-kúria másolata)… szebbnél-szebb színes, szagos
virágnak: parasztszegfű, bazsarózsa, százszorszép és georgina, perennis, jázmin,
borsika, verbéna, majoránna, meg tuli-tubarózsa, kikerics, somkóró, istenfa stb.
Fűszeres illatú gyógynövények: bazsalikom, izsóp, rozmarin, rezeda , zsálya,
menta. Végül hegyoldalt a cinterem hímes kopjafáival, melyek ... a halottak
birodalmát is megelevenítik, de nem a halottak emlékét őriznék, hanem a múlt
kegyeletes szokásait beszélnék el, régibástyás, lövőréses templomával ...
Toroczkai-Wigand Ede (1911)
Szép piros hajnalban két fekete holló szálla az ablakba, Réka ablakába.
Királasszon kérdi: Miért jöve hozzám két fekete holló, két fekete holló,
halálnak madara?Mond az egyik holló: halál van a házban. Mond a másik holló:
halál van a házban. Ki halt meg a házban, két fekete holló, két fekete holló,
halálnak madara? Mond az egyik holló: a te urad halt meg. Mond a másik holló: a
te urad halt meg.
Menyen a királné, nagy Réka királné, menyen az urához cifra palotába.
Cifra palotának pántos kapujába, a köszöbön álla fegyveres istrázsa. Jó reggelt,
jó reggelt, Réka királasszon. Jó reggelt, jó reggelt, fegyveres istrázsa.
Kilincsét megfogja, kapuját megrázza: cifra palotának kapuja bezárva.
Kós Károly (1909)
2
A múzeumépület története az
Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára
kötetben
Kapuőrző démon a Székely
Nemzeti Múzeum tervezett főbejárati kilincsén (Kós Károly,
1912)
A megvalósult kovácsoltvas kilincs
Az imecsfalvi Cserey-kúria, ahol múzeumunkat alapították
Kós Károly: Réka királyné és Csaba királyfi, az 1923-as Attila királról ének kötetben (első megjelenése: Magyar Iparművészet, 1909)
3
Toroczkai-Wigand Ede: Csaba
királyfi, az 1917-es Hajdonába régös-régön kötetben (megírása:
Marosvásárhely, 1910)
Az első magyar skanzenterv
(Toroczkai-Wigand marosvásárhelyi Székelyföldi
Népművészeti Múzeuma, 1910; Magyar
Iparművészet, 1911/1)
A Horváth-testvérek háza és az
egykori Téglás-szálló (Sepsiszentgyörgy, utóbbi csak valószínű, hogy
Toroczkai-Wigand Ede terve alapján)
Irodalom
Cserey Zoltán – József
Álmos: Sepsiszentgyörgy képes története, Medium, Sepsiszentgyörgy,
1999
Kós Károly: Erdély kövei, Sztána,
1923
Toroczkai-Wigand Ede: Öreg csillagok,
Táltos, Budapest, 1916
Toroczkai-Wigand Ede: Cserényös házak,
Táltos, Budapest, 1916
Toroczkai-Wigand Ede: Hajdonába
régös-régön, Táltos, Budapest, 1917
Kós Károly: Régi Kalotaszeg,
Athenaeum, Budapest, 1911
*** Háromszék, 2007. április 13. (Albert Levente felvétele)
*** www.old.netsoft.ro
honlap
*
Barabás Hajnalka, Bokor Piroska, Bordi Zsigmond Loránd, Kinda István, Oláh József, Prezsmer Emese, Szőcsné Gazda Enikő, Sztáncsuj Sándor József, Tamás Tünde és Tiboldi Zoltán segítségét köszönjük
Külön köszönjük dr. Keserű Katalin
észrevételeit
2023.09.30
2023.09.07
2023.08.26
2023.07.22
2023.06.24
2023.06.24
2023.05.22
2023.05.15
2023.05.18
2023.05.04
2023.04.21
2023.03.23
2023.03.13
2023.03.14
2023.02.28
2023.02.23
2023.01.31
2023.01.19
2022.11.24
2022.11.10