 |
Kézdivásárhelyi babaméretű népviseleti kiállítás |
A múzeum fentebb bemutatott kiállításaihoz szervesen nem kapcsolódó, külön épületrészben látható a Zsuzsi és Andris baba népviseletben címet viselő kiállítás. A 352 darabból álló gyűjteményből 247 van kiállítva.
Az anyag származási helyét tekintve Románia 40 megyéjéből azt a 15-öt
foglalja magába, amely nagyrészt a történelmi Erdélyt és a Részeket (Partium)
jelenti. Erdély néprajzi tájegységei, etnográfiai csoportjai, szigetei,
amelyeket a fent említett 15 megye lefed, a következők: Érmellék, Fekete-Körös
völgye, Kalotaszeg, Szilágyság, Mezőség, Torockó, Székelyföld, Csángóföld. Ez
természetesen tovább bontható még kisebb tájegységekre, az alig egy-két
helységet magába foglaló szigetekig.
A kiállítás három teremben látható.
A viseleteket 55 cm magas, mozgatható végtagú, hajas alvóbabákon, az aradi baba-
és játékgyár termékein mutatjuk be.
A gyűjtemény törzsanyaga 1970–71-ben keletkezett a Jóbarát című magyar nyelvű gyermeklap pályázatára. (Az 1970 márciusa és 1971 decembere közt megjelent számokban van erre vonatkozó anyag.) A legjobb erdélyi viseletkutatókból és a lap szerkesztőiből álló zsűri a beküldött 250 ruhából 140-et ítélt megfelelőnek. Ezeket tárolási és kiállítási lehetőségek hiányában egy időszakos bukaresti kiállítás után a szerkesztőség átadta, mint becses néprajzi értéket, a Kovászna Megyei Múzeumnak. Az itt megrendezett kiállításon néhány viseletvarró kislány megígérte lakóhelye férfiviseletének elkészítését is. A fokozatosan kiegészülő anyagból kiállítást rendeztek Csíkszeredában, majd a kolozsvári Állami Magyar Színházban, ahol a díjkiosztás is megtörtént 1970 decemberében. Az anyag visszakerült a sepsiszentgyörgyi múzeumba, ahol szép kiállítást rendeztek belőle a Síppal-dobbal... címmel meghirdetett népi gyermekjáték versenyre érkező anyaggal együtt. A kiállítás rövid életű volt a fokozódó magyarellenes politika miatt. Innen került át 1974-ben a gyűjtemény egy része, majd 1996-ben a teljes anyag a kézdivásárhelyi múzeumba, és azóta itt látható a nagy látogatottságnak örvendő kiállítás.
A gyűjtemény térben, kisebb-nagyobb fehér foltokat leszámítva, átfogja Erdély
magyar lakosságú megyéit, valamint a történelmi Moldvában található Bákó (Bacău)
megye jelentős, magyarok lakta településeit.
A tágabb értelemben vett Erdély
megyéi közül a mai Szatmár, Máramaros, Bihar, Arad, Temes megyét tekintjük egy
nagyobb tájegységnek. Ez a hajdani Partium és Bánság.
A második nagy tájegység, amely a mai Beszterce-Naszód megye déli, Kolozs
megye keleti, Maros megye északnyugati részeit öleli fel, az erdélyi Mezőség
néprajzi nagytája.
A harmadik a Székelyföld és a vele összefüggő kisebb
területek tömbmagyarsága, amely elsősorban a mai Kovászna és Hargita megyét,
Maros megye középső részét, Brassó megye kisebb csücskét foglalja magába. A mai
megyehatárok nem mindenütt esnek egybe a néprajzi határokkal.
Időben, a
viseletek fejlődéstörténetét, változását tekintve egy évszázadot fog át: a 19.
század utolsó negyedétől a 20. század hetvenes éveiig.
A babaméretű ruhák
funkcióját tekintve zömében a felnőttek ünnepi viseletének kicsinyített másai.
Mindössze három gyermekruha, három munkaruha és egy félünnepi téli öltözet van.
Az ünnepi ruhát a kisközösségek szigorú szabályai szerinti kiegészítőkkel tették
alkalmivá: párta, koszorú, főkötő, kendő, bokréta, szalag, díszes pálca stb.
Ezeknek jól meghatározott jelzésértéke volt. A viseletekben megmutatkozik Erdély
népeinek sokszínűsége is. Zömében Erdély magyarlakta helységeinek ruházata
látható, hiszen magyar nyelvű gyermeklap hirdette meg a versenyt, de a
gyűjteményben van 22 román, 4 sváb, 2 szász és egy szlovák viselet is. A legtöbb
viselet a tömbmagyarság lakta Székelyföldről van. A mai Hargita megyéből 130-at
küldtek be.
Az anyag néprajzi szempontból hiteles, bár a kicsinyítés bizonyos fokú
torzulást is eredményezett, de ez elenyésző ahhoz képest, amit megőrzött és
felmutat. A ruhadarabokon jól látható, hogy ezek nem kizárólag gyermekkezek
munkái, hanem mesterségbeli tudással előállított népművészeti tárgyak. Az
interetnikus kapcsolatoknak sok szép példáját is láthatjuk a gyűjteményben. Ez a
népviseleti kollekció olyan időszakban keletkezett, amikor a kivetkőzés
(kiöltözés) folyamata jószerével befejeződött, de annyira a közelmúltban, hogy
még lehetőség volt a hiteles rekonstrukcióra.
A gyűjtemény, ha nagyon lassan is, de még mindig gyarapodik. A viseletkutató szakember számára sok értékes információt tartalmaz, de minden látogatónak igazi esztétikai élmény.
2023.09.30
2023.09.07
2023.08.26
2023.07.22
2023.06.24
2023.06.24
2023.05.22
2023.05.15
2023.05.18
2023.05.04
2023.04.21
2023.03.23
2023.03.13
2023.03.14
2023.02.28
2023.02.23
2023.01.31
2023.01.19
2022.11.24
2022.11.10