|
 2014.09.18Jancsó Benedek 160 (1854-2014) |
Három helyszínen – Gelencén, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön irodalmi műsorral, könyvbemutatóval, komoly és könnyű zenei koncertekkel, kiállításokkal, fegyver és viseletbemutatóval, népzenével várják az érdeklődőket.
Kiemelkedik a programok közül a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király Plébániatemplomban Mozart: Requiemje. A nagy zeneszerző utolsó művét előadják a Budavári Mátyás templom kórusa, szólistái és zenekara, valamint a sepsiszentgyörgyi Laudate Kamarakórus, a Vox Humana kamarakórus, a Pro Musica Kamarakórus és helyi hangszeres művészek. Karmesterek: Lőfi Gellért, Szilágyi Herbert Zsolt, Sipos Zoltán, vezényel Tardy László, a Budavári Mátyás templom karnagya. A komolyzene kedvelői Gelencén - az Árpád kori templomnak az 1750-es években épült (rekonstruált) Baumgartner orgonáján - Pálúr János (Párizs Városának Nagydíjasa, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona- és improvizáció tanára) orgonakoncertjében gyönyörködhetnek.
Sor kerül képzőművészeti kiállításokra, ezek közül az egyik „Háromszéki kúriák” címen Kónya Ádám fotóiból került az Erdélyi Művészet és Örökség Egyesület által összeállításra és Gelencén kerül kiállításra.
Kézdivásárhelyen a Székely Nemzeti Tanács és a Jancsó Alapítvány közös megemlékezést tart a Molnár Józsiás parkban, majd a Budavári Mátyás templom kórusának közreműködésével a Kézdivásárhely-Kantai Szentháromság Templomban emlékmisén vehetnek részt a tisztelők. (orgonán közreműködik Fórika Balázs). A megemlékezést a magyarországi bejegyzésű Jancsó Alapítvány szervezi közösen a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel, Gelence Község Polgármesteri Hivatalával, a Székely Nemzeti Tanáccsal, és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeummal. A megvalósítást a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A rendezvény megvalósulását jelentős mértékben segítette Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, és Kovászna Megye Tanácsa. A Magyar Országgyűlés elnöke a Jancsó Alapítvány céljait adománnyal támogatta.
Jancsó Benedekről
A székelység számos olyan kimagasló tudóst adott a nemzetnek, akik maradandót alkottak a kultúra különböző területén. Közéjük tartozik Dr. Jancsó Benedek (1854–1930), akinek az életútját, a nemzet haladásáért és a székelységért végzett munkásságát – majd hetvenévnyi elhallgatás után – most kezdjük újra megismerni és fölfedezni. Igazi tudós tanár volt: irodalomtörténész és nyelvész, írt publicisztikát, tanulmányokat és történeti munkát, alapított és szerkesztett folyóiratot, ismerte az oktató-nevelő munka, valamint a népművelés elméletét és gyakorlatát, dolgozott az oktatásirányítás, a kultúrpolitika területén, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta, a kisebbségpolitika és nemzetiségi ügyek elismert szakértőjének számított egész Európában. E néhány kiragadott példa is jól érzékelteti, milyen meghatározó szerepet töltött be a magyar szellemi életben és művelődésben.A Bethlen Gábor fejedelemtől nemességet nyert család sarja a kolozsvári és bécsi egyetemi évek után a Szenczi Molnár Albertről szóló doktori értekezésével alapozta meg tudományos pályáját. Közel három évtizedig tanított középiskolában, nemcsak magyart és latint, hanem ha a szükség úgy kívánta, más tárgyakat is, volt osztályfőnök és gimnáziumigazgató is. A szakmai közélet szervezőjeként folyóiratot alapított, és tanulmányokkal, cikkekkel támogatta a középiskolai oktatás megújítását. Miniszteri megbízásra részletes elemzést készített Románia oktatásügyi és műveltségi helyzetéről, majd 1895-től a báró Bánffy Dezső vezette kormány nemzetiségi ügyosztályán dolgozott. A kisebbségi kérdés és a román nemzetegyesítő, hódító politika tudományosan is elismert szakértőjévé vált, négy nagy terjedelmű könyvében tárta a közvélemény és a politikai vezetés elé a magyar államot létében fenyegető helyzetet. Gróf Apponyi Albert minisztersége alatt, 1907-től kidolgozta, majd szervezte az iskolán kívüli oktatást, az úgynevezett szabadoktatást, amely a művelődés és a felnőttképzés szempontjából is előremutató volt. Az első világháború alatt a bukaresti osztrák-magyar katonai parancsnokság nemzetiségügyi előadója volt.
1918 novemberében egyik alapítója és elnöke a Székely Nemzeti Tanácsnak. Részt vett a béketárgyalásokat előkészítő bizottság munkájában. Bethlen István gróffal együtt megalapította és haláláig vezette a Népies Irodalmi Társaságot, amelynek célja az elszakított Erdély kulturális és anyagi támogatása, illetve a Magyarországon tanuló erdélyi diákok támogatása volt. Megszervezte továbbá Bartók Béla és Kodály Zoltán Erdélyi magyarság – Székely népdalok című gyűjteményének megjelentetését magyar, angol és francia nyelven. Megírta Erdély történetét és a székelységet bemutató monográfiáját. Dr. Jancsó Benedek haláláról a legnevesebb folyóiratok emlékeztek meg, mint a Századok, a Magyar Szemle, a Társadalomtudomány.
A Jancsó-életmű üzeneteinek életre keltését egy 2011-ben kiadott; „Jancsó Benedek emlékezete” című tanulmánykötet kiadásával kezdte a Jancsó Alapítvány. Ebben a könyvben szaktudósok elemezték és mutatták be Jancsó Benedek életművének legjelentősebb eredményeit. Ezt követte az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeummal közösen, a TUDÓS TANÁROK – TANÁR TUDÓSOK könyvsorozatban Jancsó Benedek címmel egy 2012-ben kiadott tanulmány, melyet Jáki László, a magyar neveléstörténet doyenje írt Jancsó Benedek pedagógiai munkásságáról.
A Jancsó Alapítvány kiadásában 2013-ban megjelent harmadik kötet címe: Pusztába kiáltott szó? – Jancsó Benedek breviárium. A könyv 22 fejezetet tartalmaz Jancsó Benedek kifogyhatatlan tárházából, végig követve életét és tevékenységét. Emellett négy könnyed, vidám történet színesíti Jancsó Benedek komoly írásait, végezetül Dsida Jenő Sirató ének Jancsó Benedek halálára című költeménye olvasható. Ugyan sokan nevezték küzdelmes életének üzeneteit a könyv címeként választott kérdő mondattal, de a Jancsó breviárium elolvasása után biztosak lehetünk benne, hogy életművének mindegyik része maradandó, mert hiteles. Jancsó Benedek egyes megállapításai 90-100 év távlatából is hihetetlenül aktuálisak és a magyar emberek tudását gyarapítják. Élete és működése nagyszerű példája annak, hogyan állítja tudását és személyiségét hazája feltétlen szolgálatába egy székely-magyar tudós a 19/20. század legnehezebb éveiben.
Dr. Jancsó Benedek élete és munkássága
Született Gelencén, 1854. november 19-én, meghalt Budapesten, 1930. június 27-én.Jancsó Benedek a háromszéki Gelencén, a Ladia nevű falurészen született a "nagynyújtódi" előnevet viselő Jancsó család leszármazottjaként; édesapja Jancsó István; Háromszék táblabírája, édesanyja Kálnoky Zsuzsanna. A család Bethlen Gábortól kapott címeres nemesi levelet.
Jancsó Benedek a gimnáziumot Csíksomlyón és Kolozsvárott végezte 1864 és 1872 között. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott és Bécsben folytatta, melynek befejeztével magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett és 1878-ban Kolozsvárott bölcsészeti doktorrá avatták.
1878-ban megnősült, felesége szentkatolnai Bánffy Berta, akivel haláláig; 52 évig élt boldog házasságban és akitől három leány és egy fiúgyermeke született.
Tanári pályafutása 1878–1880 között Pancsován kezdődött a magyar irodalom tanáraként, majd 1880-tól az aradi állami főreáliskolánál folytatódott – itt irodalmat, történelmet és bölcsészetet tanított -, ahol megalapította és két tanártársával együtt szerkesztette a Középiskolai Szemle című folyóiratot. Az 1881. január 16-án alakult aradi egyesület – melynek választmányi tagja és az irodalmi szakosztály első elnöke volt – Jancsó Benedek érveinek hatására vette fel a Kölcsey nevet.
1887-től a budapesti II. kerületi főgimnázium magyar irodalom tanszékét foglalta el. 1889-ben elindította az Egyetemes Közoktatási Szemle című folyóiratot, melynek 1893-ig főszerkesztője volt.
1892-ben az I. kerületi főgimnázium alapító igazgatójává nevezték ki, ahol 1894-ig tevékenykedett. Közben Csáky Albin közoktatási miniszter megbízása alapján fél évig tartó körutat tett Romániában, mely során az ország oktatásügyi és műveltségi helyzetét tanulmányozta. 1894-ben a Közoktatásügyi minisztériumban, majd 1895-től a Bánffy-kormány alatt a miniszterelnökség nemzetiségi ügyosztályán dolgozott 1899-ig. Az 1893-1899 közötti időszakban írta négy legnagyobb hatású monográfiáját az erdélyi román irredentizmusról és a monarchia nemzetiségi politikájáról.
1899-től ismét tanított, ezúttal a VI. kerületi főgimnáziumban, mint magyar irodalom, latin és görög szakos tanár és tanszékvezető két év megszakítással egészen 1907-ig.
1900-ban a Székely Egyesület elnökségi tagja, 1902-03-ban a Magyarság főmunkatársa, 1903-ban az Országos Magyar Szövetség főtitkára lett. 1905-ben a Magyar Középiskolai Tanáregyesület alelnökévé, 1906-ban a Magyar Társadalomtudományi Egyesület társelnökévé választották.
1907-ben végleg felhagyott a tanítással, s az oktatásügy fejlesztésének szentelte életét, ismét a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tisztviselője lett, mivel 1907-től Apponyi Albert közoktatásügyi miniszter a szabadoktatás ügyeinek vezetésével bízta meg.
1911–től -1919-ig az általa szervezett Országos Szabadoktatási Tanács ügyvezető alelnökeként tevékenykedett.
1916-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta.
1917–1918-ban a bukaresti osztrák–magyar katonai parancsnokság nemzetiségügyi előadójaként tevékenykedett, feladata volt a román irredenta tevékenység bizonyítékainak feltárása.
1918-ban egyik alapító elnöke volt a Székely Nemzeti Tanácsnak. Részt vett a békeszerződési tárgyalásokat előkészítő bizottság munkájában, mint nemzetiségügyi szakértő.
1919-ben elsősorban érdekvédelmi céllal megalapította a Bocskay-Szövetséget, mely az elszakított területek magyarságát ért sérelmekről több ízben is memorandumot juttatott el a Népszövetséghez.
1920-ban a Magyar-Székely Egyesület tiszteletbeli elnökének választotta.
1921-ben a Bocskay Szövetségből – gróf Bethlen István és gróf Teleki Pál támogatásával - megalapította a Népies Irodalmi Társaságot – melynek haláláig elnöke volt -, mely elsősorban az erdélyi terület kulturális segélyezésével foglalkozott, de Magyarországon is diákotthonokat tartott fenn menekült erdélyi egyetemi hallgatóknak.
1922-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetem tiszteletbeli nyilvános rendes tanárává nevezték ki.
1923-ban adta ki Bartók Béla – Kodály Zoltán: Erdélyi Magyarság – Székely népdalok című gyűjteményét magyar, angol és francia nyelven. Pályafutása alatt kilenc nyelven (magyar, latin, görög, német, angol, francia, román, szerb, cseh) olvasott, írt, fordított, tanított.
1927-től az újjáalakult Magyar Szemle szerkesztőbizottságának tagja lett.
Halála után, 1930. október 6-án az Erdélyi Férfiak Egyesülete (EFE) megalakította a Jancsó Benedek Társaságot, s elindította a Jancsó Benedek Könyvtár sorozatot.
Az egyes programok részletes anyagai letölthetőek az alábbi helyről:
Program: Jancsó Benedek 160 (1854-2014) – VII. Gelencei Jancsó Napok (KÖN-2014)
2023.09.30A László Kálmán Gombászegyesület, a Kónya Ádám Művelődési Ház és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében szeptember 30-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak a Kónya Ádám Művelődési Házban, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2023.09.07Szeptember 7-én, csütörtökön 18 órától újabb időszakos kiállítása nyílik a Székely Nemzeti Múzeumnak az intézmény ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban. [ részletek ]
2023.08.26A Székely Nemzeti Múzeum Árnyalatok című kiállításának záróeseményeként augusztus 26-án, szombaton Páll Etelka szövő, növényi festő és Borbély Izabella selyemfestő vezetésével újabb műhelymunkát tartunk felnőttek számára. [ részletek ]
2023.07.22A Székely Nemzeti Múzeum Árnyalatok című kiállításához kapcsolódóan 2023. július 22-re, szombatra Páll Etelka, szövő, növényi festő és Borbély Izabella, selyemfestő vezetésével műhelymunkát hirdetünk olyan felnőttek számára, akik a növényi festés, mintázás rejtelmeibe szeretnének betekintést nyerni. [ részletek ]
2023.06.24A Székely Nemzeti Múzeum 2023. június 24-én, szombaton 19 órakor újabb időszakos kiállítását nyitja a Lábasházban. [ részletek ]
2023.06.24A Székely Nemzeti Múzeum idén június 24-én, szombaton, a színek és fények jegyében szervezi meg hagyományos családi napját, a Múzeumok Éjszakáját. [ részletek ]
2023.05.22A Székely Nemzeti Múzeumnak 1912 óta otthont adó, Kós Károly által tervezett monumentális múzeumépülete 2023-ra teljesen megújult. [ részletek ]
2023.05.152023. május 15-én, hétfőn 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban megemlékeznek László Attila geológusról. [ részletek ]
2023.05.18Május 18-a 1977 óta a közgyűjtemények ünnepe, a múzeumok világnapja, mely alkalomból a Székely Nemzeti Múzeum különleges meglepetéssel készül. [ részletek ]
2023.05.042023. május 4-én, csütörtökön 17 órától nyílik a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában Hugyecsek Balázs szentendrei képzőművész, restaurátor Gyufával kaszálunk című kiállítása. [ részletek ]
2023.04.21A Székely Nemzeti Múzeumnak a Lábasházban lévő ideiglenes kiállítóterében április 21-én, pénteken 17 órától a László Ferenc: Táj és tudomány. Válogatott írások a Székelyföld régészete és a művelődéstörténet köréből című kötet bemutatására kerül sor. [ részletek ]
2023.03.23Március 23-án, csütörtökön 17 órától, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában nyílik Nemes András Csaba szobrász és Vajna László K. festőművész Emberközelben című kiállítása.[ részletek ]
2023.03.13A Székely Nemzeti Múzeum felújított, Kós Károly által tervezett ikonikus múzeumépületének ez év novemberi megnyitása után az intézmény első, új szemléleti és módszertani alapokra helyezett kiállításai várják majd a látogatókat.[ részletek ]
2023.03.14Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi bicentenárium alkalmából a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Petőfi emlékezete és az 1848-as ereklyék Háromszéken című kiállítását nyitja 2023. március 14-én, kedden 18 órától, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban.[ részletek ]
2023.02.28Az „Ez sör! A sernevelőtől sörgyárig” című vándorkiállításunk hamarosan tovább utazik Sepsiszentgyörgyről.[ részletek ]
2023.02.23Február utolsó csütörtöki délutánján, 23-án 17 órától nyitjuk következő, ezúttal néprajzi témájú kamarakiállításunkat a Lábasház földszinti termében.[ részletek ]
2023.01.31Éltes Barna Székely Nemzeti Múzeum udvarán újonnan felállított alkotásának margójára[ részletek ]
2023.01.192023. január 19-én, csütörtökön nyílik a Székely Nemzeti Múzeum legújabb kiállítása az intézmény ideiglenes kiállítóhelyéül szolgáló Lábasház Pincegalériájában.[ részletek ]
2022.11.24A Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasház Pincegalériájában nyílik Mara Kinga Villő magyarországi festőművész Tizenöt stáció című kiállítása 2022. november 24-én, csütörtökön 17 órától. [ részletek ]
2022.11.10Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig címmel nyílik történelmi kiállítás a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban 2022. november 10-én, csütörtökön 18 órától. [ részletek ]