|
 2014.05.02Jánó Mihály kötetének bemutatója a Székely Nemzeti Múzeumban |
A gelencei Szent Imre műemléktemplom című kiadványt Csáki Árpád történész méltatja, aki a következőket írja a Háromszék Vármegye Kiadónál megjelent könyv kapcsán:
„A gelencei Szent Imre plébániatemplom mára Háromszék legismertebb, az ezredforduló szakszerű helyreállítási munkálatainak köszönhetően legjobb állapotban található középkori műemléképülete. Hírnevét elsősorban a nagy felületeken megörződött, kompozíciójában itáliai előképekkel rendelkező falfestményeinek köszönheti, faragott kőemlékei, festett faberendezése, oltárai révén ugyanakkor a középkortól a „virágos reneszánszon” át egészen a barokk művészetéig követhetjük a szakrális tér alakulását/alakítását. Ezek széleskörű megismertetését szolgálja Jánó Mihály újabb kötete.”
A gelencei Szent Imre plébániatemplom ismertetője
(Jánó Mihály: A gelencei műemléktemplom. Kalauz. Háromszék Vármegye Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2013. ISBN 978-606-8598-00-0)
„Ma egy hete folyt le az a gyönyörűséges magyar ünnep, melyen e pusztulásra ítélt, drága emlékünk újraszenteltetett. [...] Mintha, mint egy előkelő úr, mindennap külön külön megköszönte volna az öreg templom a Vele való szeretetteljes foglalkozásomat, minden nap volt egy-egy drága ajándéka, meglepetése számomra. [...] Nagyon sokat köszönhetek e kedves, öreg emlékünknek!”
A fenti sorokat Keöpeczi Sebestyén József 1932 szeptemberének elején küldte dr. Nagy Jenő ügyvédnek, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatóválasztmányi alelnökének. Lelkesedése érthető: az említett intézmény és vezetője, Nagy Géza támogatásával Huszka József által még a 19. század utolsó évtizedeiben részben feltárt és színes rajzokon megörökített középkori falképeket megőrző, a sorozatos földrengések, majd az új plébániatemplom felépítését követően használaton kívül rekedt, egyenesen pusztulásra ítélt jelentős emlékét sikerült megmenteni.
Jánó Mihály – Keöpeczihez hasonlóan – maga is sokat köszönhet „e kedves, öreg emlékünknek”. A gelencei templomtól indulva (és hozzá folyamatosan visszatérve) vált Erdély középkori falfestészetének elemzőjévé, számbavétele mellett újabb emlékek jelzésével, feltárásával annak gazdagítójává, kutatástörténetének összegzőjévé. Falképeinek értelmezését, vizsgálatát célzó korábbi dolgozatai, szerzőként és szerkesztőként is közzétett munkáira támaszkodva most egy másik „műfajban”, a szélesebb közönség számára mutatja be a a gelencei templomot. Teszi ezt évtizedek óta szóban, most írásban, ismeretterjesztő kalauz formájában. Ezt jelzik a használt szakkifejezések, valamint a freskók és oltárképek ábrázolásain látható szentek legendáinak lexikonszerű, a törzsszöveget kiegészítő magyarázatai is.
A Nagy Lajos fényképeivel és Huszka József akvarellmásolataival illusztrált 76 oldalas kiadvány rövid település- és kutatástörténettel indít, majd a harangláb és cinterem (a 18. század derekán pusztító pestisjárványnak emléket állító kőkereszttel) felől közelítve az épület leírását nyújtja, felhívva a figyelmet a déli bejárat timpanonjának már Huszka által is lerajzolt, valamint az északi fal másfél évtizede feltárt külső falképeire. (7–21. old.)
A középkori templom belsejének, berendezésének leírásában a szerző az építéstörténetre támaszkodó időrendi bemutatás helyett a látogató szemszögéből mutatja be a teret. A kötet kiemelt figyelmet szentel a templomhajó falfestményeinek leírására. (44–65. old.) Az északi hosszfal Krisztus szenvedéstörténete és a felső regiszter Szent László-legendaciklus egységes kompozícióként való értelmezésének lehetőségére a szerző már korábbi munkáiban is felhívta a figyelmet, a déli fal képei (Alexandriai Szent Katalin legendája, Utolsó ítélet) mellett ugyanakkor Szent Jakab vértanú apostol legendájának a nyugati falon látható ábrozolását elemzi a szerző, utalva a nyugati kereszténység középkori zarándoklatainak egyik legjelentősebb központjába, a nyugat-spanyolországi Santiago de Compostelába vezető útra. A templomhajó 17–18. századi berendezéséből az 1628-ban készült festett, alakos ábrázolásokat és feliratokat is tartalmazó kazettás mennyezetet és készíttetőit, (39–43. old.) valamint az előbbivel egykorú, korábban a hajó nyugati és északi falain is végigfutó karzatot ismerteti. Az orgona vásárlását követően 1766-ban újrafestett, mellvédjén szentábrázolásokkal díszített karzattal kapcsolatban ugyanakkor a szerző felhívja a figyelmet a képeket megrendelő egyházpártoló családokra. (28–37. old.) A templomhajó leírása a 18. században készült mellékoltárok leírásával zárul. (22–28. old.)
A templomszentélybe lépve a szerző előbb a gótikus boltozatra, majd a további faragott kőemlékekre: az alakos gyámkövekre, a sekrestye faragott kőajtókeretre és a gótikus szentségtartó fülkére irányítja a figyelmet, jelezve az utóbbi körül töredékesen fennmaradt reneszánsz falfestményeket is. A kötetet a szentélyrész közepén álló Szűz Mária oltár leírása (68–74. old.) zárja. A szakértők által „az erdélyi barokk munkák legjobbjai” közé sorolt, eredeti színvilágát megőrző főoltár oromzatán a templom védőszentjét, Szent Imrét és a Madonnát ábrázoló olajfestmény látható.
A gelencei Szent Imre plébániatemplom mára Háromszék legismertebb, az ezredforduló szakszerű helyreállítási munkálatainak köszönhetően legjobb állapotban található középkori műemléképülete. Hírnevét elsősorban a nagy felületeken megörződött, kompozíciójában itáliai előképekkel rendelkező falfestményeinek köszönheti, faragott kőemlékei, festett faberendezése, oltárai révén ugyanakkor a középkortól a „virágos reneszánszon” át egészen a barokk művészetéig követhetjük a szakrális tér alakulását/alakítását. Ezek széleskörű megismertetését szolgálja Jánó Mihály újabb kötete.
A kötet ismertetése az alábbi oldalon olvasható: http://www.3szek.ro/load/cikk/68178/gelencei_templomkalauz
A templom gömbpanorámás felvételei elérhetők az alábbi oldalon: http://virtualisszekelyfold.ro/index2.html
2023.09.30A László Kálmán Gombászegyesület, a Kónya Ádám Művelődési Ház és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében szeptember 30-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak a Kónya Ádám Művelődési Házban, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2023.09.07Szeptember 7-én, csütörtökön 18 órától újabb időszakos kiállítása nyílik a Székely Nemzeti Múzeumnak az intézmény ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban. [ részletek ]
2023.08.26A Székely Nemzeti Múzeum Árnyalatok című kiállításának záróeseményeként augusztus 26-án, szombaton Páll Etelka szövő, növényi festő és Borbély Izabella selyemfestő vezetésével újabb műhelymunkát tartunk felnőttek számára. [ részletek ]
2023.07.22A Székely Nemzeti Múzeum Árnyalatok című kiállításához kapcsolódóan 2023. július 22-re, szombatra Páll Etelka, szövő, növényi festő és Borbély Izabella, selyemfestő vezetésével műhelymunkát hirdetünk olyan felnőttek számára, akik a növényi festés, mintázás rejtelmeibe szeretnének betekintést nyerni. [ részletek ]
2023.06.24A Székely Nemzeti Múzeum 2023. június 24-én, szombaton 19 órakor újabb időszakos kiállítását nyitja a Lábasházban. [ részletek ]
2023.06.24A Székely Nemzeti Múzeum idén június 24-én, szombaton, a színek és fények jegyében szervezi meg hagyományos családi napját, a Múzeumok Éjszakáját. [ részletek ]
2023.05.22A Székely Nemzeti Múzeumnak 1912 óta otthont adó, Kós Károly által tervezett monumentális múzeumépülete 2023-ra teljesen megújult. [ részletek ]
2023.05.152023. május 15-én, hétfőn 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban megemlékeznek László Attila geológusról. [ részletek ]
2023.05.18Május 18-a 1977 óta a közgyűjtemények ünnepe, a múzeumok világnapja, mely alkalomból a Székely Nemzeti Múzeum különleges meglepetéssel készül. [ részletek ]
2023.05.042023. május 4-én, csütörtökön 17 órától nyílik a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában Hugyecsek Balázs szentendrei képzőművész, restaurátor Gyufával kaszálunk című kiállítása. [ részletek ]
2023.04.21A Székely Nemzeti Múzeumnak a Lábasházban lévő ideiglenes kiállítóterében április 21-én, pénteken 17 órától a László Ferenc: Táj és tudomány. Válogatott írások a Székelyföld régészete és a művelődéstörténet köréből című kötet bemutatására kerül sor. [ részletek ]
2023.03.23Március 23-án, csütörtökön 17 órától, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában nyílik Nemes András Csaba szobrász és Vajna László K. festőművész Emberközelben című kiállítása.[ részletek ]
2023.03.13A Székely Nemzeti Múzeum felújított, Kós Károly által tervezett ikonikus múzeumépületének ez év novemberi megnyitása után az intézmény első, új szemléleti és módszertani alapokra helyezett kiállításai várják majd a látogatókat.[ részletek ]
2023.03.14Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi bicentenárium alkalmából a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Petőfi emlékezete és az 1848-as ereklyék Háromszéken című kiállítását nyitja 2023. március 14-én, kedden 18 órától, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban.[ részletek ]
2023.02.28Az „Ez sör! A sernevelőtől sörgyárig” című vándorkiállításunk hamarosan tovább utazik Sepsiszentgyörgyről.[ részletek ]
2023.02.23Február utolsó csütörtöki délutánján, 23-án 17 órától nyitjuk következő, ezúttal néprajzi témájú kamarakiállításunkat a Lábasház földszinti termében.[ részletek ]
2023.01.31Éltes Barna Székely Nemzeti Múzeum udvarán újonnan felállított alkotásának margójára[ részletek ]
2023.01.192023. január 19-én, csütörtökön nyílik a Székely Nemzeti Múzeum legújabb kiállítása az intézmény ideiglenes kiállítóhelyéül szolgáló Lábasház Pincegalériájában.[ részletek ]
2022.11.24A Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasház Pincegalériájában nyílik Mara Kinga Villő magyarországi festőművész Tizenöt stáció című kiállítása 2022. november 24-én, csütörtökön 17 órától. [ részletek ]
2022.11.10Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig címmel nyílik történelmi kiállítás a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban 2022. november 10-én, csütörtökön 18 órától. [ részletek ]