 |
Öntöttvas kályhák |
Az erdélyi magyar öntöttvas-művességet bemutató kiállításunkkal megvalósulhatott régi vonzódásunk e tárgyak iránt, kifejezhettük megbecsülésünket a művészet és e mesterség „Alkotó Embere” iránt.
Megpróbáltuk összehangolni szerény szakmai, történelmi és a művészetek iránti érdeklődésünket, gazdagítani szépérzékünket, ízlésvilágunkat e gyűjtemény révén és magvalósítani ezáltal a magunk „külön” világát. Napjainkban a használati tárgyak minden képzeletet felülmúló gyorsasággal válnak kortörténeti dokumentummá, ipartörténeti vagy éppen népművészeti emlékké. Örvendeztesse meg ez a kiállítás a szép tárgyak szerelemeseit és buzdítson mindenkit arra, hogy fedezze fel környezetében az értékes szép tárgyakat és teremtsen magának lelkéhez, szívéhez, hitéhez simuló világot.
Az öntöttvas kályhák a 18. század végén kezdték felváltani az addig használatos cserépkályhákat. A kisnemesi és polgári lakások, később a paraszti szobák fűtésére használt kályhák között a legegyszerűbb szerkezetek mellett megjelentek a szénnel is fűthető, szabályozható huzatú kályhák. Az úgynevezett etázskályhák egyes szintjei főzésre, melegítésre, vagy akár gyümölcsaszalásra is alkalmasak voltak. A kályhák díszítése nemcsak esztétikai igényt szolgált, hanem ezáltal növelni tudták a leadható hőmennyiség nagyságát. A csipkefinom felület készítésével szinte duplájára emelték a hőleadó felületet. Szólnunk kell még a tartalom és forma szépségéről. A kályhaajtón a mitológiából ismert Vulcanus vagy a római tűzhelyek istene, Hestia is előfordul, de gyakran találkozunk szent Borbála alakjával is, aki a bányászok és kohászok védőszentje. Egyes helyeken kezében bányászjelvénnyel ábrázolják. Meg kell emlékeznünk a polihisztor Bolyai Farkasról, aki foglalkozott a füst, illetve a meleg útjának meghosszabbításával is, így születtek meg a nevét viselő Bolyai-kályhák.
Sokszor megfogalmazódik a kérdés, hogy az illető tárgyat, kályhát melyik öntödében is készíthették. Egyértelműen csak akkor mondhatunk biztosat, ha a kályha felületén olvashatjuk a gyárjelzést: pl. Kaláni Vasgyár, Nadrág, Szentkeresztbánya, Ruszkicza stb. Az öntőformák készítői gyakran művészemberek voltak, vándoroltak, és a már kipróbált technikát, formát vitték magukkal. Jó ismertetőjel például, hogy a kaláni vasgyár az öntvényfelület belső részére „K 38”, vagy a ruszkiczai gyár „R 49”-es jelzést tett.
A háztartási öntöttvas tárgyak teljes felsorolása szinte lehetetlen, hiszen nagy példányszámban és számtalan eltérő formában öntötték őket. Öntöttvas vasalóból is legalább 50-féle volt forgalomban. Felsorolhatatlan a dísztárgyak és a kisplasztikák sokfélesége is. A modellkészítőket gyakran ihlette meg a bányász alakja, amit sokféle módon ábrázoltak: munka közben, díszöltözetben, csille mellett állva, bányászserlegen stb.
Az emberek a vastárgyakra nem tekintenek olyan szívesen, mint a gazdagságot jelképező ezüst vagy bronztárgyakra. Az elmúlt idő során az öntöttvasnak csak a használati értéke kapott hangsúlyt, az iparművészet sem tudta igazán befogadni, hiszen teljesen egyértelmű volt a sorozatgyártás volta. Szeretnénk elérni, hogy aki megnézi a „kályhagyűjteményünket”, az a jövőben lássa meg a szépségét ennek a rideg, kemény anyagnak. Ma csodálkozással, gyönyörködve tekinthetjük ezeket a technikai bravúrral és nagy szakmai tudással, művészi igénnyel előállított tárgyakat, melyek készítésének virágkora a 19. századra tehető. Szeretnénk, ha ezután a rozsdás öntöttvas is megkapná az őt megillető kellő tiszteletet.
A csernátoni Haszmann Pál Múzeum évtizedek óta gyűjti az öntöttvas munkaeszközöket, kályhákat, dísztárgyakat, a hitélet szép tartozékait, amelyekkel a 17–19. század tehetős és szegény embere berendezte mindennapjait, azok környezetében élt, igényelte őket. A múzeum törzsanyagát és e tárgycsoport gyűjtését több mint 50 évvel ezelőtt néhai idős Haszmann Pál fogalmazta meg, és hívta fel a figyelmet ezeknek az értékes és művészi igénnyel készített tárgyaknak a gyűjtésére. Valósággal beleszeretett e régi korokban készült tárgyakba. Ez a szenvedély hozta össze olyan emberekkel, akik régi öntöttvas tárgyakat is gyűjtöttek. Ezt a szenvedélyét tovább éltették családja tagjai, így a gyűjtemény napjainkra Székelyföld és Erdélyország egyik számontartott gyűjteményévé gyarapodott, mely többszáz öntöttvas tárgyat foglal magába.
A csernátoni múzeum megálmodójáról elmondhatjuk, hogy nagyra értékelte és becsülte a vasérc redukciója által az olvasztóban művészi igénnyel előállított tárgyakat. Elsősorban a csapatmunkát, a több ember közös tevékenységét értékelte, a modelltervező művészekét (a nagy öntőműhelyek híres képzőművészeket szerződtettek e feladatra. Nemzeti szobrászatunk elindítója, Ferenczy nem is egy, Gömörben készült művészi vasöntvénynek volt a modell-készítője), a formázókét, akik a többnyire fenyő, körte vagy hársfából faragott minták homokmását készítették el. Az öntőmesterét, aki még a halasi csipkéhez hasonlatosan finom, áttört díszítményeket is képes volt megformálni.
A csernátoni Haszmann Pál Múzeum gyűjteményének legrégebbi darabjai a 17–18. századból valók, nagy részük a 19. századból, a magyar öntöttvas művesség fénykorából. A legtöbb öntőműhely használati tárgyakat készített, állami megrendeléseket teljesített. Gyűjteményünkben egyaránt megtalálhatók a magyarországi, az erdélyi, a felvidéki öntöttvas tárgyak, illetve kályhák. A munkácsi műhely számára például Leibniz-ból hozatott Schlosser András apróbb öntöttvas dísztárgyakat, ezeket „utánozta”, idővel azonban önálló formákkal jelentkezett, olyanokkal, amelyeket elfogadott a polgárosodó réteg, kiknek mindennapi életében használati tárgyként is, díszítőelemként is meghonosodott az öntöttvas. Az egyes mintákból legfeljebb száz darabot készítettek, aztán tervezték a következőt. A mintakészítés állandó fejlesztés alatt állt, cél volt mindig, hogy az előzőnél és a versenytársénál szebbet és olcsóbbat tudjanak tervezni. Egy öntő cég kályhából is többszáz típust készített és az egyes típusokon belül is változtatták olykor a díszítményeket. Kályháink magukon hordozzák az adott kor stílusirányzatainak a jegyeit, a reneszánsz, barokk, biedermeier, empire, szecesszió, art deco stílusjegyeit.
A szoborszerű fűtőberendezések főnemesi kastélyokban, nemesi kúriákban, tehetős polgári lakásokban és székely házakban állhattak egykor. Az Erdélyben gyártott öntöttvas kályhák típusai:
- oszlopkályhák
- oszlopkályhák modern fa és kőszénfűtésre
- szabályozható oszlopkályhák főzőkészülékkel (fülkével)
- szabályozható oszlopkályhák főzőkészülékkel (fafűtésre rostéllyal vagy kőszénfűtésre kosárral berendezve
- reggeli kályhák
- rekeszkályhák
- teremkályhák
- kőszén-kályhák
- kőszén-kályhák főzőkészülékkel, modern díszítéssel
- szabályozható töltő-kályhák öntött vasbetéttel
- köpenykályhák
- tüzet tartó kályhák
- műhelykályhák
- őrházi tűzhelyek
- fürdőkályhák
- üstkályhák
- kabinet kályhák főzőkarikákkal
- gömbölyű kályhák
- börtönkályhák
- hajótűzhelyek
- asztaltűzhelyek
- takaréktűzhelyek
- iskolakályhák
- vasalókályhák
- erdélyi népi kályhák
A jelentősebb öntőműhelyeket rendszerint oda telepítették, ahol a közelben a vasöntéshez szükséges matéria, az érc, a fa, a víz kéznél volt. A leghíresebb öntödék a trianoni döntés után a hazától elválasztott területeken működtek. A második világháború után a szocialista nagyipar nem tűrte meg maga mellett a művészi vasöntést, de a modernizáció máshol is ellehetetlenítette az iparművészetnek ezt a polgárosodással egyidejűleg kiteljesedő ágát.
Gyűjteményünk anyaga elsősorban a magyar öntöttvas-művesség, ezen belül az erdélyi magyar öntöttvas-művesség értékes darabjait mutatja be. Igyekeztünk vidékünkön összegyűjteni a megmaradt értékeket, ezeket azonosítani, tudományosan feldolgozni, ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy értékeink ne kerüljenek ki az országból, ne adják el idegeneknek, hiszen történelmünkhöz, nemzeti hagyományainkhoz kapcsolódnak, és ha már kikerültek a mindennapi használatból, helyük a közgyűjteményekben, magángyűjteményekben van, ahol szakszerűen megőrizhető. A csernátoni Haszmann Pál múzeum öntöttvas gyűjteményét az alábbi csoportokba sorolhatjuk:
- öntöttvas kályhák
- hitélettel, temetőkultúrával kapcsolatos tárgyak (öntöttvas keresztek, feszületek)
- használati tárgyak (vasmozsarak, vasalók, edények)
- dísztárgyak (vasszobrok, figurális tárgyak, gyertyatartók, tálak, lámpák)
- öntöttvas erkély és sírkerítés darabok stb.
Kiállításunkat azzal a szeretettel ajánljuk minden kedves látogatónknak és olvasónknak, amilyen igyekezettel és hittel azt sok jó ember támogatásával a jó Isten akaratából megteremtettük.
A 19. századi Magyarország leghíresebb műöntödéi
Az akkor működő 79 öntöde közül az alábbiakban öntöttek kereskedelmi öntvényeket is:
- Buda és Pest, 1872-től Budapest, HU
- Diósgyőr–Újmassa, HU
- Dernő, ma Drnava, SK
- Hisnyóvíz, ma Chynianská Voda, SK
- Kassahámor, ma Košické Hámre, SK
- Rhónic (Kisgaram), ma Hronec, SK
- Anina (Sájerlakanina), ma Anina, RO
- Kalán (Pusztakalán), ma Călan, RO
- Nadrág, ma Nădrag, RO
- Resicabánya, ma Reşiţa, RO
- Ruszkicza, ma Ruschiţa, RO
- Szentkeresztbánya, ma Vlăhiţa, RO
- Dolha-Rókamező, ma Dovhe, UA
- Munkács–Selestó és Munkács–Frigyesfalva, ma Selesztove és Klenovci, UA
- Rójahida, ma Poduroj, RO
- Turjaremete, ma Turji Remetei, UA
2023.09.30A László Kálmán Gombászegyesület, a Kónya Ádám Művelődési Ház és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében szeptember 30-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak a Kónya Ádám Művelődési Házban, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2023.09.07Szeptember 7-én, csütörtökön 18 órától újabb időszakos kiállítása nyílik a Székely Nemzeti Múzeumnak az intézmény ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban. [ részletek ]
2023.08.26A Székely Nemzeti Múzeum Árnyalatok című kiállításának záróeseményeként augusztus 26-án, szombaton Páll Etelka szövő, növényi festő és Borbély Izabella selyemfestő vezetésével újabb műhelymunkát tartunk felnőttek számára. [ részletek ]
2023.07.22A Székely Nemzeti Múzeum Árnyalatok című kiállításához kapcsolódóan 2023. július 22-re, szombatra Páll Etelka, szövő, növényi festő és Borbély Izabella, selyemfestő vezetésével műhelymunkát hirdetünk olyan felnőttek számára, akik a növényi festés, mintázás rejtelmeibe szeretnének betekintést nyerni. [ részletek ]
2023.06.24A Székely Nemzeti Múzeum 2023. június 24-én, szombaton 19 órakor újabb időszakos kiállítását nyitja a Lábasházban. [ részletek ]
2023.06.24A Székely Nemzeti Múzeum idén június 24-én, szombaton, a színek és fények jegyében szervezi meg hagyományos családi napját, a Múzeumok Éjszakáját. [ részletek ]
2023.05.22A Székely Nemzeti Múzeumnak 1912 óta otthont adó, Kós Károly által tervezett monumentális múzeumépülete 2023-ra teljesen megújult. [ részletek ]
2023.05.152023. május 15-én, hétfőn 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban megemlékeznek László Attila geológusról. [ részletek ]
2023.05.18Május 18-a 1977 óta a közgyűjtemények ünnepe, a múzeumok világnapja, mely alkalomból a Székely Nemzeti Múzeum különleges meglepetéssel készül. [ részletek ]
2023.05.042023. május 4-én, csütörtökön 17 órától nyílik a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában Hugyecsek Balázs szentendrei képzőművész, restaurátor Gyufával kaszálunk című kiállítása. [ részletek ]
2023.04.21A Székely Nemzeti Múzeumnak a Lábasházban lévő ideiglenes kiállítóterében április 21-én, pénteken 17 órától a László Ferenc: Táj és tudomány. Válogatott írások a Székelyföld régészete és a művelődéstörténet köréből című kötet bemutatására kerül sor. [ részletek ]
2023.03.23Március 23-án, csütörtökön 17 órától, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában nyílik Nemes András Csaba szobrász és Vajna László K. festőművész Emberközelben című kiállítása.[ részletek ]
2023.03.13A Székely Nemzeti Múzeum felújított, Kós Károly által tervezett ikonikus múzeumépületének ez év novemberi megnyitása után az intézmény első, új szemléleti és módszertani alapokra helyezett kiállításai várják majd a látogatókat.[ részletek ]
2023.03.14Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi bicentenárium alkalmából a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Petőfi emlékezete és az 1848-as ereklyék Háromszéken című kiállítását nyitja 2023. március 14-én, kedden 18 órától, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban.[ részletek ]
2023.02.28Az „Ez sör! A sernevelőtől sörgyárig” című vándorkiállításunk hamarosan tovább utazik Sepsiszentgyörgyről.[ részletek ]
2023.02.23Február utolsó csütörtöki délutánján, 23-án 17 órától nyitjuk következő, ezúttal néprajzi témájú kamarakiállításunkat a Lábasház földszinti termében.[ részletek ]
2023.01.31Éltes Barna Székely Nemzeti Múzeum udvarán újonnan felállított alkotásának margójára[ részletek ]
2023.01.192023. január 19-én, csütörtökön nyílik a Székely Nemzeti Múzeum legújabb kiállítása az intézmény ideiglenes kiállítóhelyéül szolgáló Lábasház Pincegalériájában.[ részletek ]
2022.11.24A Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasház Pincegalériájában nyílik Mara Kinga Villő magyarországi festőművész Tizenöt stáció című kiállítása 2022. november 24-én, csütörtökön 17 órától. [ részletek ]
2022.11.10Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig címmel nyílik történelmi kiállítás a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban 2022. november 10-én, csütörtökön 18 órától. [ részletek ]