|
 2010.11.03Kinda István: Ellenőrzött közösségek. Szabályok, vétkek és büntetések a moldvai csángó falvakban. |
Kinda István: Ellenőrzött közösségek. Szabályok, vétkek és büntetések a moldvai csángó falvakban. Erdélyi Múzeum-Egyesület – Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2010, 240 oldal.
A kötetet lektorálta: Kotics József és Pozsony Ferenc
ISBN 978-973-599-436-5, 978-606-8178-13-4
A kötetet lektorálta: Kotics József és Pozsony Ferenc
ISBN 978-973-599-436-5, 978-606-8178-13-4
A napokban megjelent Kinda István néprajzkutatónak, intézményünk néprajzos muzeológusának a moldvai csángó társadalomról szóló kötete. A kiadványt 2010. október 22-én mutatták be Kolozsvárott a BBTE Magyar Néprajz és Antropológiai Tanszék, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság szervezésében lezajlott tudománytörténeti konferencia keretében.
Az alábbiakban teljes egészében közöljük dr. Pozsony Ferenc egyetemi professzor, az MTA külső tagja által ez alkalommal felolvasott könyvismertetőt.
Kinda István alapfokú és magiszteri egyetemi tanulmányait 2000–2005 között a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékén végezte, majd 2009-ben a Debreceni Egyetemen néprajzból és kulturális antropológiából szerzett doktori fokozatot.
Közvetlenül az alapfokú egyetemi tanulmányai után, 2005–2007 között a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum első szakembere. 2007-től a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzi részlegének muzeológusa, de továbbra is a SzNM zabolai külső részlegének szakmai vezetője. A Székely Nemzeti Múzeum tudományos tanácsának és kutatásainak meghatározó személyisége, Acta Siculica című évkönyvének igényes főszerkesztője.
Kinda István már diákkorában cselekvően bekapcsolódott a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság által a moldvai csángó falvakban szervezett alapkutatásokba. A csoportos terep- és levéltári vizsgálatok keretében elsősorban a római katolikus falvak társadalmi és egyházi életét, valamint morális értékrendjének változását kutatta. A moldvai csángó magyarokkal kapcsolatos szakmai eredményeit eddig számos hazai és külföldi tudományos konferencián mutatta be, legsikeresebb tanulmányai pedig magyar, román és angol nyelven jelentek meg.
Első önálló kötete a tavaly nagy sikerrel megvédett doktori dolgozatának átdolgozott változata, melyben a szerző azt vizsgálja, hogy a moldvai csángó falvakban az utóbbi évszázadokban hogyan változott az erkölcsi értékrend, a helyi közösségek a morális rend betartását kikényszerítő ellenőrzésnek milyen intézményesített formáit működtették, s a különböző vétségeket elkövetőkkel szemben milyen büntetéseket foganatosítottak. Munkájában árnyalt képet rajzol arról, hogy az ortodox többségű Moldvában működő római katolikus lelkészek milyen szerepet játszottak az erkölcsi rendszer formálásában és működtetésében, a különböző korszakokban hogyan változott társadalmi megítélésük és státusuk.
Kinda István kiváló elméleti, fogalmi, módszertani és kutatástörténeti fejezettel indítja kötetét. Utána pedig a társadalmi ellenőrzéssel és kontrollal kapcsolatos általános elméleti, fogalmi kérdéseket tisztázza, majd csak utána vezeti be az olvasót a csángó falvak társadalmi életének mindennapi, sajátos világába.
A szerző kötetében rendre bemutatja, hogy az egyházi és a világi hatalom hogyan kontrollálta az erkölcsi szférát Moldvában az utóbbi évszázadokban. Előbb feltárja, hogy a 17–18. századi moldvai fejedelemség keretében, különösen a székelyek betelepedése után, hogyan szerveződött a lokális társadalom, valamint az egyházi élet a régióban.
A következő alfejezetben azt mutatja be, hogy a Moldva és Havasalföld 1859-es egyesülése után fokozatosan kiépülő világi és egyházi intézményrendszer hogyan kezdte befolyásolni az állampolgárok életmódját, majd a jászvásári római katolikus püspökség 1884-es megalakulása után hogyan rendeződik át a helybeli deákok és a plébánosok korábbi szerepe. A szerző árnyaltan elemzi, hogy az első és a második világháború (1914–1944) idején hogyan bizonytalanodtak el a moldvai lokális közösségek, majd a kommunista totalitárius hatalom és ideológia 1944 után hogyan próbálta ellenőrzése alá vonni és uniformizálni a helyi közösségeket. A kérdéskör történeti felvázolását végül is azzal zárja, hogy az 1989-es rendszerváltozást követő nemzetközi munkamigráció hogyan rendezi át a csángó falvakban élő és onnan kilépő személyek, családok, közösségek korábbi értékrendjét és gyakorlatát.
Kinda István a negyedik fejezetben rendre bemutatja a társadalmi kontroll alapvető funkcióit, hogy a különböző időszakokban mit tartottak a térségben normasértő, deviáns cselekedetnek és viselkedésnek, majd hogyan rendeződtek át a társas együttélést szabályozó normák, valamint a világi és egyházi kánont megszegő vétségek a csángó falvakban. Alapos terep- és levéltári kutatásokra támaszkodva elemzi, hogy a helyi közösségek hogyan viszonyultak a hazugsághoz, csaláshoz, lopáshoz, a verbális és a fizikai erőszakhoz, az öngyilkossághoz, gyilkossághoz, blaszfémiához, vallási konverzióhoz, szexualitáshoz, váláshoz, vadházassághoz, bitanghoz, a túlzott alkoholfogyasztáshoz és mit tartottak a helybéliek bocsánatos vétségeknek.
Az ötödik fejezetben a szerző azt tárja fel, hogy a csángó falvakban kik és hogyan kezelték a devianciákat, ott milyen formális kontrollintézmények működtek, s azokban a pap, az iskola, a rendőrség, a polgármesteri hivatal meg a bíróság milyen alapvető szerepet játszott. Szintén ebben a fejezetben mutatja be a csángó falvakban alkalmazott informális kontrollmechanizmusokat: a közvélemény természetét, működését és hatását, a pletyka, a helyi besúgók és informátorok szerepét, a társadalmi kontroll közösségi, egyéni (önbíráskodás) és mágikus formáit.
Kinda István a hetedik fejezetben előbb a deviánsokkal szemben alkalmazott büntetések egyéni és közösségi formáit (kibeszélés, nyilvános megszégyenítés, önbíráskodás, gyalázás, népítélet, kiközösítés, átok, imádság, ráböjtölés, fekete böjt) dokumentálja, majd az egyház által leggyakrabban alkalmazott szankciókat (kiprédikálás, pellengér, nyilvános vezeklés, eltiltás, papi átok, fekete mise, Istenítélet), végül pedig a világi intézmények büntetéseinek (pl. pénzbírság, börtön) szerepét és hatását elemzi. A szerző elemzéseiben kiemeli, hogy a csángó falvakban fennmaradt archaikus büntetések voltaképp a csángó kultúra alapvető rétegéhez, szubsztrátumához tartoznak.
A kötetben egy olyan esettanulmányt is találunk, mely elsősorban az egyén, annak családja és a helyi közösség kapcsolatának árnyalt elemzését és értelmezését valósítja meg éppen a másság kontextusában.
Kinda István kötete határozottan szakít a moldvai csángó kultúra és társadalom mitizáló, szépítő bemutatásával, kutatásával és elemzésével. Árnyaltan elemzi és értelmezi, hogy a különböző korszakokban a csángó falvakban hogyan alakultak át az egyének és a közösségek alapvető értékei, érdekei és kapcsolatai, azok pedig hogyan tükröződtek és reprezentálódtak a mássághoz való viszonyulásukban. Kutatásai közben a legkiválóbb hazai, magyarországi és nemzetközi szakirodalmi, elméleti, fogalmi és módszertani eredményekre alapozott. A különböző levéltári forrásokat, a sajtó adatait, valamint az adatközlőkkel a moldvai terepen készített interjúit szerves egységben elemzi és értelmezi. Kiadványának végén közli legfontosabb adatközlőinek jegyzékét, valamint a csángó falvakban a kérdéskörrel kapcsolatosan használt tájszavakat. Idegen nyelvű rezüméi pedig lehetővé teszik az angolul és a románul olvasó kutatók, érdeklődők tájékozódását is. A kiadvány témájával kapcsolatos színes fényképek pedig jelentős mértékben gazdagítják a disszertáció dokumentumértékét.
A kitartó és módszeres terepmunkára, alapos levéltári vizsgálódásokra, valamint modern elméleti és fogalmi apparátusra épülő könyv a moldvai csángó kultúra egy eddig kevésbé ismert szeletének rendszeres, szakszerű tudományos bemutatása és értelmezése. A szerző benne egyértelműen rámutat, hogy a csángó falvak társadalma sem volt homogén, ideális világ. Kiemeli, hogy a római katolikus egyház egészen napjainkig nagyon jelentős szerepet játszik ezekben a településekben. S habár itt egészen a 20. század végéig részleteikben középkorias életformák, kulturális elemek, erkölcsi normák és eljárások maradtak fenn, a folyamatos változások itt is átrendezték a csángók erkölcsi értékrendszerét és eljárásait. Az 1989-es romániai rendszerváltozást követő munkamigrációval, globalizációval járó kultúraváltás pedig ebben a térségben is az individualizmus térhódítását, valamint az egyéni életpálya-építés gyakorlatát honosította meg. Annak hatására az egyén már legtöbbször elutasítja a helyi, közösségi értékrendet, s miközben függetleníti magát „mások tekintetétől”, autonóm személlyé válik, tehát a csángó falvak korábbi keresztény jellegű erkölcsi értékrendjének is számos egyéni olvasata alakul ki.
dr. Pozsony Ferenc
2023.09.30A László Kálmán Gombászegyesület, a Kónya Ádám Művelődési Ház és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében szeptember 30-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak a Kónya Ádám Művelődési Házban, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2023.09.07Szeptember 7-én, csütörtökön 18 órától újabb időszakos kiállítása nyílik a Székely Nemzeti Múzeumnak az intézmény ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban. [ részletek ]
2023.08.26A Székely Nemzeti Múzeum Árnyalatok című kiállításának záróeseményeként augusztus 26-án, szombaton Páll Etelka szövő, növényi festő és Borbély Izabella selyemfestő vezetésével újabb műhelymunkát tartunk felnőttek számára. [ részletek ]
2023.07.22A Székely Nemzeti Múzeum Árnyalatok című kiállításához kapcsolódóan 2023. július 22-re, szombatra Páll Etelka, szövő, növényi festő és Borbély Izabella, selyemfestő vezetésével műhelymunkát hirdetünk olyan felnőttek számára, akik a növényi festés, mintázás rejtelmeibe szeretnének betekintést nyerni. [ részletek ]
2023.06.24A Székely Nemzeti Múzeum 2023. június 24-én, szombaton 19 órakor újabb időszakos kiállítását nyitja a Lábasházban. [ részletek ]
2023.06.24A Székely Nemzeti Múzeum idén június 24-én, szombaton, a színek és fények jegyében szervezi meg hagyományos családi napját, a Múzeumok Éjszakáját. [ részletek ]
2023.05.22A Székely Nemzeti Múzeumnak 1912 óta otthont adó, Kós Károly által tervezett monumentális múzeumépülete 2023-ra teljesen megújult. [ részletek ]
2023.05.152023. május 15-én, hétfőn 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban megemlékeznek László Attila geológusról. [ részletek ]
2023.05.18Május 18-a 1977 óta a közgyűjtemények ünnepe, a múzeumok világnapja, mely alkalomból a Székely Nemzeti Múzeum különleges meglepetéssel készül. [ részletek ]
2023.05.042023. május 4-én, csütörtökön 17 órától nyílik a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában Hugyecsek Balázs szentendrei képzőművész, restaurátor Gyufával kaszálunk című kiállítása. [ részletek ]
2023.04.21A Székely Nemzeti Múzeumnak a Lábasházban lévő ideiglenes kiállítóterében április 21-én, pénteken 17 órától a László Ferenc: Táj és tudomány. Válogatott írások a Székelyföld régészete és a művelődéstörténet köréből című kötet bemutatására kerül sor. [ részletek ]
2023.03.23Március 23-án, csütörtökön 17 órától, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában nyílik Nemes András Csaba szobrász és Vajna László K. festőművész Emberközelben című kiállítása.[ részletek ]
2023.03.13A Székely Nemzeti Múzeum felújított, Kós Károly által tervezett ikonikus múzeumépületének ez év novemberi megnyitása után az intézmény első, új szemléleti és módszertani alapokra helyezett kiállításai várják majd a látogatókat.[ részletek ]
2023.03.14Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi bicentenárium alkalmából a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Petőfi emlékezete és az 1848-as ereklyék Háromszéken című kiállítását nyitja 2023. március 14-én, kedden 18 órától, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban.[ részletek ]
2023.02.28Az „Ez sör! A sernevelőtől sörgyárig” című vándorkiállításunk hamarosan tovább utazik Sepsiszentgyörgyről.[ részletek ]
2023.02.23Február utolsó csütörtöki délutánján, 23-án 17 órától nyitjuk következő, ezúttal néprajzi témájú kamarakiállításunkat a Lábasház földszinti termében.[ részletek ]
2023.01.31Éltes Barna Székely Nemzeti Múzeum udvarán újonnan felállított alkotásának margójára[ részletek ]
2023.01.192023. január 19-én, csütörtökön nyílik a Székely Nemzeti Múzeum legújabb kiállítása az intézmény ideiglenes kiállítóhelyéül szolgáló Lábasház Pincegalériájában.[ részletek ]
2022.11.24A Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasház Pincegalériájában nyílik Mara Kinga Villő magyarországi festőművész Tizenöt stáció című kiállítása 2022. november 24-én, csütörtökön 17 órától. [ részletek ]
2022.11.10Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig címmel nyílik történelmi kiállítás a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban 2022. november 10-én, csütörtökön 18 órától. [ részletek ]