|
 2010.04.23MESTER és TANÍTVÁNYA2 |
Megnyitó beszédet mond ERŐSS István képzőművész
A kiállítás május 23-ig látogatható, hétfő kivételével naponta 11-19 óra között (Sepsiszentgyörgy, Szabadság tér 2.)
Szervezők: ETNA Alapítvány, Kovászna Megyei Művelődési Központ
Partnerek: MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér, Székely Nemzeti Múzeum, Kovászna Megye Tanácsa
A kiállás a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Szent György Napok Szervező Iroda támogatásával jött létre.
Mítoszok, történelmi emlékezet és ökológiai tudat az új médiumok világában (1988/89-1999)
E folyamat 1988/89 mezsgyéjén az installációs elemek alkalmazásáig (pl. a tőketerebesi egyéni kiállítás 1988 júliusában) és az environment műfajáig (Kassa, 1989) vezette el Bartusz Györgyöt. A nagy méretű festmények prezentálását térbeli elemek alkalmazásával, leggyakrabban a múltat idéző természeti tárgyakkal egészítette ki. A legkoherensebb megoldást az 1989-ben bemutatott Túlélés - environment eredményezte, amely a kassai városi kiállító terem minden elemét a bemutatott mű kontextusának megfelelően szerkesztett át. Az emberi emlékezetnek, a természeti népek örökségének, valamint a természet és az emberi élet rejtelmeinek kifejezésére homokot, fát és vásznat használt fel, amihez - a világegyetem, a bolygók, a természeti erők és az őselemek megjelenítésére - az előző években kimunkált ütéses festésmódot társította. A tudatosan anti-esztétikus elemeket alkalmazó, az öncélú tökélyt mellőző installáció immanens ellenpontját egy férfi gipszből kivitelezett antikizáló figurája alkotta, amelyet egyszerre lehetett a hódító és felfedező, a múlt és a jelen megtestesítőjeként értelmezni, aki végérvényesen elszakad a történelem előtti periódustól. Jana Bodnárová szerint egy összetett jelrendszert működtető emberi szimbólummal állunk szemben, hiszen egyszerre tekinthetünk rá úgy, mint harcosra és fáklyavivőre, az önmagát önkényesen piedesztálra állító emberre, és úgy is, mint arra az emberre, aki türelmetlenül várja az ígéretes jövőbe való belépés pillanatát.2'' Bartusz nem csupán ebben az environmentjében működteti az emberi lét, a történelem, a kulturális örökség kódjait, hanem további alkotásaiban is. Ezek az új történelmi helyzetben immár a 70-es és 80-as évek alkotásaiban fellelhető ambivalencia nélkül közlik a társadalmi, történelmi és ökológiai üzeneteket. Több installációjában és akciójában a fogyasztói társadalom értékrendjével és gátlástalanságával szemben a környezet és a szellemi értékek védelmét hangsúlyozta. A Sovinecben és Bártfán bemutatott Öko-szendvics (1991), az Oszcilláció c. kiállításra készített installáció, a SZNG-beli önálló kiállításon is bemutatott Stigmák (1991) immár az ökológiai gondolkodásmód hatását mutatja. A kátránypapírt, követ, fát és fémet alkalmazó installációk, objektek (A kőkor bennünk lakozik, 1990) a természet gátlástalan kifosztására és ennek következményeire hívták fel a figyelmet, a szofisztikált közlésmódot is felvállalva. E gondolatkör egyik legnagyobb, egyértelműen monumentális méretű installációja a sovineci Noé bárkája (1991), valamint a zsolnai Öko-szociológiai installáció (1994) volt. E művekhez csaknem minden egyes esetben performansz is társult, így pl. az Öko-szendvics (1991, Sovinec, SZNG), vagy az Öko-út (1992, Zsolna), de közvetve ide sorolható a FIT fesztiválon produkált Konzumizmus (1991) és az 1994-es Jó napot, Bartusz úr! Találkozunk a szemétdombon c. performansz is. Míg Bartusz művészetében a 60-as és 70-es években a társadalmi gyökerek, kötődések csak áttételekkel jelentek meg, a 80-as években a kultúrköréhez közeli Magyarországot fedezte fel magának, egy évtizeddel később pedig, a már említett hangsúlyos témák mellett, egyre több teret adott a magántörténelemnek, különös tekintettel a második világháború éveire. A rendszerváltozás évében, 1990-ben - már a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola tanáraként - aktív résztvevője a VESVU rossz szellemének kiűzetése a VŠVU-ról c. csoportos performansznak, az egyéni háborús emlékeket 1992-es zsolnai kiállításán a Marschieren Marsch (1992. Klatovyban: 1995), 1997-ben az átHIDalás nemzetközi szimpóziumon (amelyet Bartusz kezdeményezett) a Megsebzett híd és Somorján az At Home Galleryben az Úton című (Németh Ilonával közösen kivitelezett), performansszal egybekötött installációiban dolgozta fel. Ugyancsak performansz, illetve performansz és installáció keretében tematizálta a holocaustot, így pl. a prágai palmovkai zsinagógában (Cím nélkül, 1994) vagy a videót is eszköztárába emelő Emlékezetemben keresem osztálytársam, Sára Rosenblum arcát (1995) c. művében.
A fiatal művészgeneráció oktatásában résztvevő Bartusz az évtized vége felé a média és a kortárs vizuális diktátum kritikáját is témaregiszterébe sorolta - elsőként az Elektronikus angyal (1998) című tévéinstallációjával, majd egyre áttételesebb formában, akár műtörténeti idézetek alkalmazása révén is (pl. Vakító Malevics, 1999), ám az ezredfordulóhoz közeledve kontempláció, csendesebb közlésmód kezdi uralni installációit.
Belső terek, kontempláció, autonóm gondolkodás (2000-től)
Pályájának legutóbbi éveire a filozófiai gondolatok, az egyetemes erkölcsi értékrend inspiráló ereje és a lehető legbensőségesebb kontemplativitás jellemző. Meghatározó eleme a Kvázi-terek (2000), azaz a fémrudakból kivitelezett, minimalista térszerkezetből teremtett installáció, amely Pierre Tielhard de Chardin gondolataival társítva a mentális és a fizikális tér kapcsolatát, az egyén és a közösség egymásrautaltságát fejezi ki. A pozsonyi premiert követően Miskolcon és Rzeszowban e kvázi-terek már a fogyasztói társadalom korlátlan hedonizmusát is bírálat tárgyává tették. Ám néhány hónappal később a Komáromi LIMES Galériában és a München melletti Palmenhausban (2001) a média virtuális világának harsány jelenléte, dezorientáló és manipuláló hatása vált a kritika tárgyává, és a fém kvázi-terekhez az autonóm gondolkodásra buzdító középkori labirintus motívuma társult. E fokozatosan hangsúlyossá váló distancia jellemzi Bartusz legutóbbi munkáit. A művész, aki résztvevője volt az Album 1976 projektnek a velencei biennálé függetlenek bemutatóján, most ismét szellemi autonómiájáról tanúbizonyságot téve tette közzé második Közjegyzői hitelesítés c. projektjét, a NO WAR-t, amelyben többedmagával tiltakozott az értelmetlen és valódi indokokat elhallgató háborúik) ellen. E magatartáshoz szorosan kötődik 2003 végén bemutatott Labilitás c. hanginstallációja, amely ismét az anyaghasználat konfrontációjából merít, egyik oldalon a tetszetős, esztétizáló, mesés világ, a másikon pedig a mások gazdagságának következményeként formálódott durva valóság. Így reagál korunk új civilizációs konfliktusára.
Bartusz György a (cseh)szlovákiai művészet egyik legjelentősebb személyisége. Immár négy évtizede van jelen ezen a művészeti porondon, s minden korszakában azon hazai alkotók közé tartozott, akik fogékonyak a korra és a művészeti változásokra. Életművében három nemzet művészetének - a magyarnak, a szlováknak és a csehnek - mély ismerete ötvöződik egységes (és egyetemes) művészet- és világszemléletté, amelynek legbensőbb lényege a nyitottság. Ez a nyitottság - és ami ebből következik: a megújulás folytonosan felfrissülő képessége - egyben művészetének és a művészképzésben betöltött pozitív szerepének is meghatározó eleme.
In: Hushegyi Gábor: Bartusz György – Korok, korszakok, műfajok mezsgyéjének kétpólusú művészete / György Bartusz: Bipolar art on the bound of the ages, eras and genres. Pozsony, Kalligram Alapítvány, 2004, 38-40.
2023.09.30A László Kálmán Gombászegyesület, a Kónya Ádám Művelődési Ház és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében szeptember 30-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak a Kónya Ádám Művelődési Házban, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2023.09.07Szeptember 7-én, csütörtökön 18 órától újabb időszakos kiállítása nyílik a Székely Nemzeti Múzeumnak az intézmény ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban. [ részletek ]
2023.08.26A Székely Nemzeti Múzeum Árnyalatok című kiállításának záróeseményeként augusztus 26-án, szombaton Páll Etelka szövő, növényi festő és Borbély Izabella selyemfestő vezetésével újabb műhelymunkát tartunk felnőttek számára. [ részletek ]
2023.07.22A Székely Nemzeti Múzeum Árnyalatok című kiállításához kapcsolódóan 2023. július 22-re, szombatra Páll Etelka, szövő, növényi festő és Borbély Izabella, selyemfestő vezetésével műhelymunkát hirdetünk olyan felnőttek számára, akik a növényi festés, mintázás rejtelmeibe szeretnének betekintést nyerni. [ részletek ]
2023.06.24A Székely Nemzeti Múzeum 2023. június 24-én, szombaton 19 órakor újabb időszakos kiállítását nyitja a Lábasházban. [ részletek ]
2023.06.24A Székely Nemzeti Múzeum idén június 24-én, szombaton, a színek és fények jegyében szervezi meg hagyományos családi napját, a Múzeumok Éjszakáját. [ részletek ]
2023.05.22A Székely Nemzeti Múzeumnak 1912 óta otthont adó, Kós Károly által tervezett monumentális múzeumépülete 2023-ra teljesen megújult. [ részletek ]
2023.05.152023. május 15-én, hétfőn 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban megemlékeznek László Attila geológusról. [ részletek ]
2023.05.18Május 18-a 1977 óta a közgyűjtemények ünnepe, a múzeumok világnapja, mely alkalomból a Székely Nemzeti Múzeum különleges meglepetéssel készül. [ részletek ]
2023.05.042023. május 4-én, csütörtökön 17 órától nyílik a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában Hugyecsek Balázs szentendrei képzőművész, restaurátor Gyufával kaszálunk című kiállítása. [ részletek ]
2023.04.21A Székely Nemzeti Múzeumnak a Lábasházban lévő ideiglenes kiállítóterében április 21-én, pénteken 17 órától a László Ferenc: Táj és tudomány. Válogatott írások a Székelyföld régészete és a művelődéstörténet köréből című kötet bemutatására kerül sor. [ részletek ]
2023.03.23Március 23-án, csütörtökön 17 órától, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház Pincegalériájában nyílik Nemes András Csaba szobrász és Vajna László K. festőművész Emberközelben című kiállítása.[ részletek ]
2023.03.13A Székely Nemzeti Múzeum felújított, Kós Károly által tervezett ikonikus múzeumépületének ez év novemberi megnyitása után az intézmény első, új szemléleti és módszertani alapokra helyezett kiállításai várják majd a látogatókat.[ részletek ]
2023.03.14Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi bicentenárium alkalmából a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Petőfi emlékezete és az 1848-as ereklyék Háromszéken című kiállítását nyitja 2023. március 14-én, kedden 18 órától, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban.[ részletek ]
2023.02.28Az „Ez sör! A sernevelőtől sörgyárig” című vándorkiállításunk hamarosan tovább utazik Sepsiszentgyörgyről.[ részletek ]
2023.02.23Február utolsó csütörtöki délutánján, 23-án 17 órától nyitjuk következő, ezúttal néprajzi témájú kamarakiállításunkat a Lábasház földszinti termében.[ részletek ]
2023.01.31Éltes Barna Székely Nemzeti Múzeum udvarán újonnan felállított alkotásának margójára[ részletek ]
2023.01.192023. január 19-én, csütörtökön nyílik a Székely Nemzeti Múzeum legújabb kiállítása az intézmény ideiglenes kiállítóhelyéül szolgáló Lábasház Pincegalériájában.[ részletek ]
2022.11.24A Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasház Pincegalériájában nyílik Mara Kinga Villő magyarországi festőművész Tizenöt stáció című kiállítása 2022. november 24-én, csütörtökön 17 órától. [ részletek ]
2022.11.10Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig címmel nyílik történelmi kiállítás a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban 2022. november 10-én, csütörtökön 18 órától. [ részletek ]