română  |   english  |     

• főoldal
• tárgyak, történetek
• a hónap műtárgya
• 
• történet
• gyűjtemények
  • néprajz
  • régészet
  • természetrajz
  • foto- és filmtár
  • könyvtár
    • elektronikus könyvtár
    • újsággyűjteményeink
• műtárgyaink
  • természetrajz
  • régészet
  • történelem
  • néprajz
  • könyvtár
  • képzőművészet
• külső egységek
  • Gyárfás Jenő Képtár, Sepsiszentgyörgy
  • Incze László Céhtörténeti Múzeum, Kézdivásárhely
  • Haszmann Pál Múzeum, Csernáton
  • Csángó Néprajzi Múzeum, Zabola
  • Erdővidék Múzeuma, Barót
  • Magma kiállítótér, Sepsiszentgyörgy
• alapítvány
• munkatársak
• 
• kiállítások
  • Székely Nemzeti Múzeum
    • állandó kiállítások
    • időszakos kiállítások
  • Gyárfás Jenő Képtár
    • állandó kiállítások
    • időszakos kiállítások
    • archívum
  • Magma kiállítótér
  • Incze László Céhtörténeti Múzeum, Kézdivásárhely
  • Csernátoni Haszmann Pál Múzeum
  • Csángó Néprajzi Múzeum, Zabola
• kiadványok
  • könyvek, periodikák
  • katalógusok
  • ismertetők, szórólapok
  • digitális kiadványok
  • bibliográfia
• múzeumi hírek
• események
• múzeumpedagógia
  • aktuális
  • iskoláknak
  • családoknak
  • memóriajáték lepkefotókkal
• 
• nyitvatartás
• könyvesbolt
• vendégkönyv
• 
• partnereink

2016.09.30 Szeptemberi hónap műtárgya Az abonyi avar sírleletek

A belső-ázsiai eredetű, feltehetően török nyelven beszélő avarok népe a Kr. u. 6. század közepén, a Nagy Népvándorlás egyik hullámaként érkezett a Kárpát-medencébe. Az 568-as „honfoglalást” követően létrejött Avar Kaganátus, több mint két évszázadon keresztül, Kelet-Európa egyik legerősebb államalakulata volt. Szövetséges vagy alattvaló népeikkel, a szlávokkal, gepidákkal, bolgárokkal együtt a 6. század második felében és a 7. század elején az avarok több sikeres hadjáratot indítottak a Bizánci Birodalom ellen. Később, a külföldi vereségek és belviszályok hatására az avar hatalom fokozatosan elveszítette befolyását, a 9. század elején pedig, a frankok és bolgár-törökök támadása következtében, az Avar Birodalom végképp összeomlott.

Az avarok Erdélynek csak a középső részét, a nagyobb folyók völgyeit szállták meg. A mai Székelyföld területéről nem ismerünk jelentősebb, hozzájuk köthető régészeti emlékeket. A Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében őrzött, kiállításon mostanáig soha nem szerepelt leletek az egykori avar szállásterület közepén, a mai Abony (Pest megye, Ceglédi járás) környékén láttak napvilágot, Antos János földbirtokos szőlőjében. A háromszéki Rétyről származó Antos honvédtisztként vett részt az 1848–49-es szabadságharc több jelentős ütközetében (Manswörth, Kápolna, Isaszeg, Buda, Debrecen). A világosi fegyverletétel és néhány év várfogság után felesége, báró Radák Kata családjának abonyi birtokán telepedett le. Az abonyi városi honvédegylet tagjaként Antos élénk kapcsolatokat ápolt egykori bajtársaival, többek között a múzeumalapító Csereyné Zathureczky Emília több ’48-as hőssel büszkélkedő családjával. E kapcsolat eredményeképpen, 1906-ban bekövetkezett haláláig, Antos több ízben is ajándékozott igen jelentős régészeti leleteket Csereynének, a fiatal székelyföldi gyűjtemény számára. Így kerültek a Székely Nemzeti Múzeumba a világhíres tószegi tell-településről származó bronzkori tárgyak vagy a most kiállított avar sírleletek is.

Az eredetileg 171 darabból álló leletegyüttes feltehetően egy vagy több, földművelési munkálatok alkalmával megbolygatott női sírból származik. A tárgyak a Kr. u. 8. század (úgynevezett késő avar kor) jellegzetes köznépi viseletét tükrözik: ékkődíszes, bronz fülbevalók, egyszerű, lemezből készített karperecek, dinnyemag- és más formájú gyöngytípusok, bronz csatok, növényi indákkal díszített övveretek és más, apró ruhadíszek. A kézzel készített agyagedények ugyancsak halotti mellékletként kerültek a sírokba. Sajnálatos módon az értékes leletegyüttesnek mára csak a legszerényebb darabjai maradtak meg. A tárgyak többsége 1945 tavaszán, a Székely Nemzeti Múzeum nyugat felé menekített más műkincseivel együtt megsemmisült a zalaegerszegi vasútállomáson bekövetkezett, szovjet légitámadásban. Az abonyi sírmező területén, ugyancsak a múlt század elején, Éber László és Márton Lajos végeztek módszeres régészeti ásatásokat és összesen 361 temetkezést sikerült feltárniuk. Ezek leletei ma is a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti tárában találhatók.









---